(Mai mese nagyobbacskáknak, nagyobb macskáknak, vagy nagy kutyáknak)
Körülnézett a jelenlévőkön. Ott volt szinte az összes állat a parlamentben. Legalábbis, akiket beválasztottak a többiek.
– Uraim! – üvöltötte el magát az Oroszlán. – Nagy bajban vagyunk! Röviden ismertetni fogom a napirendi pontokat, és a jelenlegi helyzetünket. Van valakinek kifogása az ellen, hogy én vagyok a vezető?
A Tigris morgott valamit, de a Medve pofon csapta a hatalmas mancsával.
– Most ezt miért kaptam? – vicsorgott rá a csíkos.
– Nekem itt ne morogjon! – dörmögte a bundás.
– Csak böffentettem. Reggelizni voltam a titkárnőmmel, de ne gondoljon semmi rosszra. Gazellácska nagyon finom úrinő … volt. – nyalta meg a szája szélét Tigristván.
– Akkor bocs. – brummogott Medvernő. – Én csak a mézesmadzagért vagyok oda.
– Nem maradnának csendben? – vihogott fel mögöttük Hiénatália. – Nem hallom a teljes mondatokat. Nekem mindig csak a maradék jut. Néhány elcsípett szófoszlány.
– Csendet kérek! – üvöltötte el magát ismét az Oroszlán.
– Maga ordít itt! – pattant fel ülőhelyéről Jaguárpád.
– Ha nem tetszik, el lehet vonulni!
– Nem vagyok gnú! – válaszolt dühösen, de visszaült a helyére.
– Uraim! – állt hirtelen két lábra Gorillajos. – Ezt most nem engedhetjük meg magunknak! Koncentráljunk a problémákra! Beszélnünk kell róla, hiszen a jövőnk múlik ezen!
– Mióta hallgatunk minden majomra? – vetette oda Rozmária.
– És mióta szólhat bele a dolgokba egy sarki hölgy? – döngette meg a mellét Lajos.
– Na, ja! Könnyen beszél! – háborodott fel Zebranikó. – Ő akár a jég hátán is megél.
– A saját hátán még inkább! – röfögte közbe Varacskoszkár.
– Disznó!
– Hagyják azonnal abba! – bődült el ismét az Oroszlán. – Leordítom a bundájukat! Akinek pedig nincs, azt meghívom magamhoz ebédre!
Erre nagy csend lett.
– Állataim! Arról van szó, hogy kiürült az erdei kassza! Azon kellene okoskodnunk, hogyan töltsük fel ismét?
– Erdőirtás? – álmodozott Hódóra.
– Szerencséje, hogy maga egy védett állat! – szólt oda Kuviktor.
– Nekem van néhány használható ötletem. – emelkedett szólásra Rókatalin.
– Meglepett volna, ha nem önnek lettek volna ötletei! Mi volna hát a megoldás?
– Odú adó! Mindenki lakik valamilyen lukban.
– Ez nem tűnik túl jónak! Van, aki már csak egy akkora lukban él, hogy éppen elfér benne.
– És mi van azzal, aki se nem lukban, sem pedig odúban nem lakik?
– Mi lenne az adószámítás alapja?
– Hogyan lesz ellenőrizve?
Kezdtek el hangoskodni az állatok. Valójában mindenki a saját kényelmes, tágas otthonára gondolt. Vajon mennyi adót kell majd fizetniük, ha elfogadják a javaslatot?
– Nyugalom! – intette le őket az Oroszlán. – Kérem, ne utánozzuk a méheket! Azért vagyunk itt, hogy ezt kiokoskodjuk. Ötletek?
– Esetleg áttelepíthetnénk egy másik erdőségbe a varjakat, szarkákat? – vetette fel Vércserika.
– Nem jó! Az diszkrimináció lenne! – legyintett ismét az Oroszlán.
– Járjon mindenkinek akkora odú adómentesen, amekkorában meg tud fordulni, fel tud állni, vagy el tud feküdni. Nem több, és nem kevesebb. A több helyért adózni kell. – szőtte tovább a terveit Rókatalin.
– Ebben nincs semmi jó. – vélte Kengurudolf. – nem lehet kikerülni ezt a szabályzót.
– De igen. Ki lehet! – mosolyodott el a ravaszdi. – Ugyebár, ahol mi elnyújtózunk, ott életünk párja már nem tud. Sem az utódok, tehát nekik is számítani kell külön egy-egy helyet. Ezt persze a többi egyszerű állatnak nem kell a tudomására hozni.
– Állati! Így már tetszik az ötlet.
– Attól tartok, ez ellen föld alatti mozgalom lesz. – szólt Hangyantal.
– Éppen ezért ön és a csapata lesz megbízva azzal a feladattal, hogy mindezt megelőzze, felderítse, és időben jelentse. – emelte fel a hangját az Oroszlán. – Nem kell fennakadni minden apró szőrszálon! Akkor ezt megbeszéltük. Kedves kis vörös kolleginánk kidolgozza a részleteket. Lássuk csak, mi van még?
– Meg kellene beszélnünk a saját javadalmaztatásainkat. – állt fel ismét a helyéről Jaguárpád.
– Én már unom a banánt. – szólt Gorillajos.
– Az elosztás nem megfelelő. – vélte Kengurudolf.
– Maga csak ne ugráljon. – röfögte Varacskoszkár. – Üres az erszénye, mi?
– Uraim! Ne vitatkozunk! Mindenkinek jut! – szólt Tigristván, miközben bajszát igazgatva közelebb húzódott Zebranikóhoz.
Azonban a vita elharapódzott. Hiába, na! A ragadozók voltak többségben.
Állati buli volt készülőben.
29 hozzászólás
Kedves Artur!
Állati jó lett!!!! Jókat röfögve röhögtem, de de de a valóságtól sírni volna kedvem.
gratulálok ötletes írásodhoz!
Barátsággal Panka!
Kedves Artur!
Ez tényleg mai mese. Kezd aktuálissá válni. Állati buli lesz… 🙂
Sanyi
Kispanka!
Köszönöm szépen! Amúgy pedig ne sírj. Mi nem vagyunk állatok.
:-)))
Köszönöm Sándor!
Szeretem a jó bulikat.:-)))
szia artur!
Kifejezetten tanulságos felnőtt mese!
gratula!
üdv
leslie
Kedves Artur!
A téma komoly , én mégis egész olvasás alatt mosolyogtam.Nagyon jól összehoztad,aki magára ismer biztosan nem mosolyog./igaz ők nem olvasnak azt hiszem /
Gratulálok.
Üdv:hova
Istenem! Melyik oldalra álljak? Ragadozó legyek, vagy áldozat?
Nagyon jó lett. Ötletes, találó, minden poén ül. A nevek is áááááállatira jók.
Leslie barátom!
Köszönöm, hogy olvastál.
:-)))
Kedves Valéria!
Komoly téma, igen. Tudod, én sosem viccelek.
:-)))
Köszönöm a hozzászólásodat.
Szia Aranka!
Megtisztelő a véleményed.
🙂
" Tevera kikapcsolat az állati hír adót és nagyot köpött."
:)))
Remek! Egyszerűen remek!!
Azt hiszem, a szomszédasszonya, Lámargit is ezt tette. Utána megbeszélték a híreket a zöld-ben.
Köszönöm Judit!
:-)))
Szia!
Ötletes és szellemes. Nagyon tetszik.
Szeretettel: Rozália
Köszönöm Rozália!
Örülök a véleményednek.
🙂
Ez nagyon teteszett! Jókat mosolyogtam és egy-egy szereplőre bizony ráismertem.
Gratulálok: Nurse
Ha nem lenne véresen komoly, nevetnék rajt. Tetszett. -matyi
Köszönöm Nurse!
Én nem tudom, kire ismertél rá, mert itt csak állatokról írtam.
:-)))
Ildikó! Köszönöm szépen!
Talán annyira mégsem véres, bár a ragadozók …
🙂
Nos, mindent elmondtak az előttem szólók. Én már csak jelzem, hogy olvastalak, és nagyon tetszett. Üdvözlettel Era
Köszönöm Era!
Azért nem mindent.:-)))
Véleményem most is változatlan, ezért nem ismétlem önmagam.
Végtelenül tetszett!!!!!!
Sajnos kedves Artur, kimaradt az ararát papagáj és a teve, ezért nem igazán teljes a történet és a krokodilt is kedvelem, de nincs, nem találom+ Ezért bjegyzett jegyem csak ÖTÖSALÁ!! Grat-grat.
Köszönöm kedves Zsike!
Szerintem, sosem ismétled magad.
🙂
Kedves ruca!
Kénytelen voltam kihagyni néhány állatot, azokról majd egy másik mesében.
🙂
Ez sajnos az emberek között is így van…és nem csak fent. Olvastad Orwell Állatfarmját? Az is ilyen aktuális, állatokkal elmondva.
Nem olvastam még, de köszönöm az ajánlást, és köszönöm, hogy olvastál!
🙂
…..D Tetszik , jo ahogy a nevekkel jatszol es maga az otlet is jo . Gratula .
Köszönöm!
Örülök, hogy elfogadtad a meghívást, és elolvastad ezt az állatságot. Ha esetleg valamikor bekukkantasz más írásaimhoz, megkérlek arra, hogy őszintén írd majd meg, ha valami nem kerek, vagy egyszerűen nem tetszik. Úgy vettem észre, jól forgatod a tolladat, mint jó páran itt az oldalon. Tőled is szívesen venném értő kritikádat.
Üdv.
KOSZONOM A LEHETOSEGET, ELNI FOGOK VELE…..d