ami inkább dísz, mint idő mutató,
talán nem is illik a mai világba
mert a múlt század elejéből való.
Csak két évtized van a kettőnk között
de mi úgy élünk mint két egyforma sznob,
mert csak akkor hallanak ha felhúznak
egyik ketyeg, a másik pedig morog.
Másik hasonlatosság is tipikus
ha még nem is tisztán látják a cájgert,
's az is mindegy, hogy melyikünket látják
már mind a ketten egyformán öregek.
Bennem is még ketyeg talán valami
habár néha már kételkedem benne,
és néha már azon is rajta kaptam
mintha nem lenne neki menni kedve.
Este az órát akartam felhúzni,
mögötte a falon egy nagy tükör lóg,
benne egy pasi kopasz fejét láttam
amely úgy nézett ki, mint egy szőrös pók.
Ott jöttem rá, ma nem borotválkoztam
szőrös voltam, mint pincében a közmondás,
szó nélkül a fürdőszobába mentem
mert másképp, jött volna rögtön a „fölmondás”.
Most már felhúzva ketyegünk mindketten
nem tudom meddig tart ki még a rugója,
reggel meglátom, 's ha még mindég ketyeg
a kis cájger maj hatot mutat újra.
2 hozzászólás
Kedves Tóni!
Bevallom rég olvastalak, de most valahogy jól tettem, hogy loptam rá időt. Kellemesen jót mosolyogtam. :-)) Némi önirónia és már rendben is van minden. Azt az órát pedig csak becsüld meg tisztességgel, mert ami koros, nem biztos, hogy kidobandó!!! Gondolj csak a bölcs indiánokra! Az időseket tisztelték a bölcsességükért. Ezzel te is igy vagy, igy leszel ebben biztos vagyok. … Köszönöm a kellemes perceket!!
Szeretettel: Hamupipő
Kedves Hamupipő!
Hamár sokan mosolyognak rajtam az utolsó időben, hogy annak ellenére, hogy csak nagy ritkán szól hozzá valaki a verseimhez, mégis rendszeresen írok. Az öníróniának csak az egy hátrány van, hogy megfosztod a "jóbarátaidat" a kárörömtől. De szerintem ez az egyetlen olyan megfosztás, amért a megfosztottakat nem érdemes sajnálni.
Köszönöm, hogy olvastál, igaz már nagyon régen jártál nálam, de most is olyan szerettel láttalak mint akkor.
Köszönöm, és üdv Tóni