Húsvét

Találkoztunk-e már igézőbb élménnyel, mint április közepén a sarjadó fűben megbújó halványkék ibolya szívig hatoló, édeskés illatával? Létezik- e szebb látvány, mint az aranysárga mezőn elterülő pitypangszőnyeg? Az ebben az évben oly sokáig tartó téli álmából ébredező természet rabul ejt, lenyűgöz, megrendít, elvarázsol. Folytathatnám még a sort, de nincs az a szótár, amelyik tartalmazná az élet mélységek azt a bőséges tárházát, amit az erdő fái közt, a szántón a frissen kibújt vetésben, vagy akár a parkokban a cinege vidám dala hallatán érzünk. A gólya már visszatért fészkébe, aprólékos gonddal rendezgeti viharokban megsérült otthonát. Készül az új nemzedék fogadására, hímcsalogató praktikáit gyakorolja.

A lágy tavaszi szellő messzi illatokat sodor felém, jácint bontja orrszelídítő szirmait a százszorszépek szomszédságában. Lám, az arany ribizli is e vidám évszak üdvözlésére siet, lángoló sárga virágja kacéran tekint a nagyvilágba. Illata elbódítja érzékeimet. Elégedetten kapirgáló szárnyasok kárálnak a délutáni idillben a veranda mellett, salátaboglárka és tyúkhúr után kutatva. Harcias kakas csap szép időnként közöttük, férfiúi jogait követeli.

Újra erőre kaptak szorgos mézkészítőink is, vidáman döngicsélve szállnak virágról virágra, hogy potrohukon lévő kosárkájukba pollent gyűjtsenek. Árnyas erdőn nyújtogatja nyakát az odvas keltike. Pettyegetett tüdőfű lejti körülötte virágtáncát, fűzfabarkát borzol a langyos fuvallat.

Átölel a természet, és én is átölelem őt. Köszöntelek poszméh a rózsaszín barackvirágon, üdvözöllek csodás szárnyú nappali pávaszem! Kicsi fecskék, Isten hozott benneteket! A végtelenbe nyúló, rideg éjszakáknak vége! Új korszak virradt ránk, a fényé és a napsütésé. Mi eddig a föld mélyén meglapult, most egész lényével kitárul, eggyé válik az ég kék óceánjával.

De csitt! Szarka figyel a tölgyfa ágán, fürkésző szemei talán kincset keresnek. Bodobácsok sütkéreznek az odvas lépcső alatt, csendes meghittségben adják át magukat az Életnek.

Hamarosan itt a Húsvét. A vázákban barka, díszes tálcákon már piroslik a frissen festett tojás, a sütőkben ropogósra pirul a fonott kalács. Kamaszkorba érkezett fiúk készítik kölnijeiket, hogy kiszemelt kedvesük évődő civódással meneküljön a készülő zuhatag elől. Aggódó lányok számolják ki virágszirmot tépve, vajon eljön-e ő.

Hamarosan Húsvét. Az egész táj ezt zengi, VALAKI ezen a napon feltámadt.

sziklaszirten nő
falakat áttörő remény
meghalt értem Ő

sötétből fény lett
koporsóját otthagyta
az ég fénylett