Böngészés: költői próza
A zsigeri, tartósnak becézhető fáradtság előbb benső, nyughatatlan Lelkemre települ…
Miközben megvizsgálod s gondosan mérlegre teszed a lélek dolgait. Oly tiszta…
A visszavert Fény tartós korszaka -lám csak! Ránk köszöntötte csóváit. Pálton, Arisztotelész…
Barátom! Jobb jársz magad is, ha sajátos maszkot választasz magadnak, hogy ne láthassák…
Inkább már szándékosan eltitkolom a sehonnai, bitang-gaz Világ elől micsoda száműzött…
A Ninivei várost legszívesebben már régen otthagynád; valld csak be egész nyugodtan!
A viselkedés rejtett, szinte láthatatlan pszichológiája valósággal megkövetli az embertől…
Az ócska, szánalmas Világ eldobott, félig üres konzerdoboza – vigyázni kell! -, kis híján benyel…
Tört-tükrökbe nézek. Gyűlnek körém számító, alamuszi kis férgek, körbevesznek…
Mondák már neked, hogy rosszul állsz hozzá a dolgokhoz?! Nem az elérhetetlen,…