Böngészés: elmúlás
Amiként egy félszeg kismadár a fáról, úgy rebbent tova idén a viruló nyár. Meglehet emlékünk marad csupán arról, ámbátor mesélnünk…
Elillanó tavaszban is kerestelek, hiába,a parti fák között bolyongtam egyre untalan,az érkező hajók között az ajkaidra várvaa szél cserezte arcomon…
“Egész pad lényem belekábul” oly szép mi szemem elé tárul! A rőt színben hulló levelek, mint az őszi legyek, peregnek.…
Egy nagyon kedves rokonom emlékére írtam, mikor megtudtam, hogy elment közülünk. Nem mostanában történt.
Rám nehezednek az árnyak, álmomban rég haza várnak. Tagjaim is ridegek már, lassan egészül a leltár. Nézem a vén teliholdat,…
Ma elveszítettelek és többé Kezed nem foghatom Nem láthatlak már, szavaid nem hallhatom. Ezentúl aggódó szemed sem láthatom És nem…
szárnyalás vér-pipacsos mezőn már elmúlt a május kérésznyi szárnyalás perzselő láng a nyár elpazarolt évek szárazág-iszonya az aranyló ősz hosszan…
Még veled élem a lét kuszaságát, mit kibogozni segít üde lényed, bárha a lelked a lelkemen átlát, nincs mese, lassan…
Az alkonyat leszállt a rónaságra, üres tanyák között szitál a csend, körötte leng a mélabú magánya, megannyi régi kép fakón…
A bánat szobát bezártam, kulcsát a Dunába dobtam, ablakait befalaztattam. Az örömszobát a bánat zárta be, kulcsait magával vitte. Az…