Browsing: Versek

Bántalak, pedig leginkább Magamra haragszom… Erősnek látszom, pedig Gyengeségem viharként Pusztítja erdeim. Míg téged felhúzlak Én fenékre ülök A csontom…

Maradtam árván, jeltelenül, szeretetlenül, gyűlöletlenül. Maradtam magamra hagyva, talpam talajra fagyva, utamat nem jelzi többé lábnyom, szomorú szobor – ingoványon.…

(Gyimesi Rékának) Piros. Déli naplemente színét megszégyenítő Csak a mi büszke szívünkben folyó, lüktető, Rajongva szerető, vagy ősi dühvel gyűlölő…

Milyen jövö vár rám? Mert mindent köd borít. A változás szele torkomnak kést szorít. Felkelek, dolgozom, aztán iszom egy sört,…

Úgy jöttél világra, gitárral kezedben, A rock tüze már ott égett szemedben. Zúzós gitárrifek, kőkemény szövegek, S úgy szólt a…

Ébredj ! Kelj fel, Te nagyhatalmú sors ! Szállj le a trónodról ! Hozzánk, s nézd, saját szemeddel lásd, miként…

Emlékszem:vége lehetett az ősznek amikpor kiléptem a Gyermekkorból amikor rádöbbentem hogy Anyám is halandó lépteimet a Golgota fanyar avarának zizegése…

Ropogó csontokba zárt keserű szív. Rám nehezedő hatalmas súlyok, mely alól a keserűség magához hív. Lekötözött ordító állat, ki jajveszékelve…

[IG_KITOLT] Bomlanak a falak, lebomlik a város. Idő kerekei sem járnak most. Ablakok nyitogatnak rést A szíven. Szívből suhan ki…