Browsing: sorsképek
kagyló tenger mélyén kőszén a bányában aranytelér érce kép a rámájában kavics…
Alig maradt parányi jel a végtelen nagy űrben, mi néha-néha ráfelel a vágyainkra…
keresem az oázist nem lelek soha rája homokszemek kristályai dőlnek szemembe számba…
Mintha volna éji látomás, mi messzi, ős-ködökbe bújna, néha készakarva visszavás…
elindultam magam erdei ösvényen követett gerlice darabig az égen aztán visszafordult…
csillagok között utaztam csonttá fagyott a lelkem alagúton vitt el vonat kék felhőket eregettem…
Megadva önmagunk az ördögünknek, a gyávaságainkba vész a hősi múlt, hiába volt…
A Lét fénye balga-alga-barnaságú kő-keménység-szilárdságú eszes-meszes-csigahátú dombon ült a vén Lét egyszercsak rám pillantott és megláttam szép rózsaarca hullócsillag-szelídségű bölcsessége…
Hazát találtam itt, s e föld faragta, véste jellemem, nem állt inogva bűn fölött, azokra égve…
szeretnék kitörni magamból arcomra rávésett álarcból magamra lakatolt házamból…