A Nap éppen lenyugvóban volt. Narancsos színe éltette az eget, s a fel-alá cikázó madarak fürödtek a fényében. Este volt. Gyönyörű nyári este. Elmerengve szőke lány, a fáradt Nap arany homokján, – a Napot nézi éppen, s járják apró körtáncukat a fények arcán, s aranyos haján. Elmerengve barna fiú, a fáradt Nap arany homokján, a Napot nézi éppen, szemében él, ég az élet! Tekintetét a lányra veti, kezét a kezéért nyújtja, s a homokból kiragadja, s elindulnak az esti napfényben…
A szavak, melyeket ajkukra vettek, halkan éltették az eget. Mozdulataik ütemes ritmusa, szívdobogása a földnek, s szavaik könnyed sóhaja, s hallgatásuk mély lélegzete. A Nap fénye halványodik már, míg végre lebukik, s kezdetét veszi a holdvilág. Jó éjszakát! 🙂
S ott alszanak mindketten, a Hold árnyékán, egy fáradt nap után, egymáshoz bújva, teljes közelségben, s álmukat vigyázzák az ezüst sugarú fények. Játszanak ezüst fürtjeiken, s megbújnak arcukon, boldog mosolyaikon, s a mélyedésekben, apró barázdákban, mosoly-szigeteken.. 🙂
3 hozzászólás
A hold árnyékában játszani, nem semmi, pláne, ha ezt az ember teljes közelségben teszi. Milyen az a "teljes közelség"? S milyen a nem teljes? Az is közelség? Végül is nem probléma, hiszen, ha ezüst fények játszanak ezüst fürtökben a mosoly szigeteken, akkor minden OK! 🙂 -ez minek?
Kedves Szirmocska! 🙂 Tényleg van, hogy helye van egy "mosolynak" amit most épp neked küldök, mert rád mosolyogtam ! Ebben a szépen költőien megírt mesés álmodásos elképzelt történetben csak teljesen felesleges… mert a történet ennél is sokkal többet mond…
Talán kijelenthető ex katedra minden érzelem-dús ember ilyen pillanatokról, órákról álmodik!!!
Olvastam gondjaid vannak a feltöltéssel, ha gondolod megpróbálhatok én is segíteni neked, ha gondolod! Írj levelet, és akár aztán telefonon is beszélhetünk!
Szeretettel 🙂 Rudy
ui.: 🙂 )))) a "teljes közelségről" – lásd Bödön ! – nekem vannak elképzeléseim 😀 érdeklődve várom a költő "virágnyelű" !! válaszát! 🙂