Kilenc óra, harmincegy perc, táncolok az élet árnyékában.
A halál ma este talán rám talál, itt vagyok a szobámban.
Magam mellet szorosan, tartom markomban a tűt a félhomályban.
Sírok, könnyeim a számba folynak, keserű vad íz a gyomorban.
A változás jöhetett volna tegnap, de nem jött! Ordítok kínomban.
Okádok! Számszélén folyik az életem…tű nyoma a karomban.
A világ mélypontot süllyeszt el a pokolba.
Tudom érezni a sebességet a fekete mámorba.
Egy kéz a keréken, másik a térdemen egy út a világba.
Aranylövés ami feszít, tunning a bizarr más világba.
Nem tudnám már többé elmondani mit is akarok.
Vércseppek folynak meztelen karomon ezen kiakadok.
Fázom, belső láz szétrázz, semmi nem érdekel nem gondolkodok.
Vár egy hely ahol tudnék mit tenni, itt én már nem akarok.
A sötétséget sem látom, vár rám az élet egy part mentén, elakadok.
Elvesztem a lélegzetem, nincs levegő mások léteznek én meghalok.
A világ mélypontot süllyeszt el a pokolba.
Tudom érezni a sebességet a fekete mámorba.
Egy kéz a keréken, másik a térdemen egy út a világba.
Aranylövés ami feszít, tunning a bizarr más világba.
33 hozzászólás
Szia Rob! 🙂
Nemtom miért írtad ezt. Kint jeleztem, hogy a kategória lehúz, de attól még elolvasom, mert az első sor erre ösztönzött.
Remélem, hogy fikció az egész, Mielőtt bővebben írnék, kérlek, jelezd, mert lesznek fejmosásaim. :)))
Samponban bővelkedem, úgyhogy…
Na, te jössz! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin 🙂
Igen fikció… és köszönöm, hogy elolvastad 🙂
Na jó, jelezted, hogy telve vagy életkedvvel, úgyhogy az a kevés, amit most elveszek tőled, meg se kottyan neked! :)))
Nem rossz a fikció, a helyesírásra viszont ügyelned kell. Próbálom a saját szavaidat idézni, de az én helyesírási normáimmal. Íme:
…
Kilenc óra harmincegy perc, táncolok az élet árnyékában.
A halál ma este talán rám talál, itt vagyok a szobámban.
Magam mellett szorosan, markomban tartom a tűt a félhomályban.
Sírok, könnyeim a számba folynak, keserű vad íz a gyomorban.
A változás jöhetett volna tegnap, de nem jött! Ordítok kínomban.
Okádok! Szám szélén folyik az életem… tű nyoma a karomban.
A világ mélypontot süllyeszt el a pokolba.
Tudom, érezni a sebességet a fekete mámorba.
Egy kéz a keréken, másik a térdemen egy út a világba.
Aranylövés ami feszít, tunning a bizarr más világba.
Nem tudnám már többé elmondani mit is akarok.
Vércseppek folynak meztelen karomon, ezen kiakadok.
Fázom, a belső láz szétráz, semmi nem érdekel, nem gondolkodok.
Vár egy hely, ahol tudnék mit tenni, itt én már nem akarok.
A sötétséget sem látom, vár rám az élet egy part mentén, elakadok.
Elvesztem a lélegzetem, nincs levegő, mások léteznek én meghalok.
A világ mélypontot süllyeszt el a pokolba.
Tudom érezni a sebességet a fekete mámorba.
Egy kéz a keréken, másik a térdemen… egy út a világba.
Aranylövés ami feszít, tunning a bizarr más világba.
igen, de mint írtam szándékosan készült így ez az alkotás, de azért köszi…. 😀
Nem vagyok poéta, ezért nem igazán mérvadó a véleményem, de azt gondolom, prózában kellene alkotnod. A vers nem attól az, hogy olyan rímeket keresünk, amilyet bárki tud. Kivétel nélkül ragrímeket látok. Ha megsértődsz, ha nem, muszáj leírnom, ez bármi lehet, de nem vers. A tartalmát tekintve viszont jó téma, erős téma. Érdemesebb volna elbeszélésben kidomborítanod!
köszönöm 🙂
Fikciónak elég erős, kifejező ,de egészen jol visszadja a mélypont" hangulatát.
Mitöl arany"?
Az aranylövés: halálhoz vezető kábítószer túladagolás.
Szervusz Rob!
Nem bírom ki a dolgot, ugyanis már-már sért a dolog… Ez még mindig nem egy vers. Sok mindent rá lehet húzni, de azt, hogy vers lenne, azt nem. És nem a szóhasználat miatt, láttam már szókimondó verset, nem egyet… de attól még meg tudta őrizni azt, amit egy vers ad. Ez nem tudja, vagy nem tudsz verset írni, vagy nem akarsz.
Szerintem is, a próza jobban állna neked, és nem bántásból írom ezeket. EZT TUDOD MINEK tudom elképzelni??? Valami undorító rap számnak, ami aztán a költészet megbecstelenítése. Bár ritmusra még abba sem illik bele. Ez csak "rímelő" sorok egymásutánisága, ami felépít egy történetet… Őőő… próza, ezek nélkül az erőltettett "rímek" nélkül. igen csak érdekelne előzménnyel, következménnyel!! 🙂
Üdv, Balázs
ejnye! Te engem Rebbel ne oktass! Akkor képzeld azt, hogy próza! A másik meg az, hogy utálom a rap zenét 🙂 A te verseid meg gyerekesek…nah… ennyi, minden ember más, minden költő más… ha egy egyéniségre épülne az egész magyarán szólva s*art sem érne az egész. Én ilyen/te olyan kész :-)))
Szervusz Rob! 🙂
Ha a vershez teszed, nem tudom azt képzelni, hogy próza. Hogy utálod a rap zenét, az dicséretes. :)) És én nem csak a hasamra csaptam, és szidtam a versed, 5-6x olvastam már.
Ami az én verseimet illeti 😀
Sokmindent mondott már rá sok ember, de azt még nem hallottam, hogy gyerekesek… Nem tudom, hogy mit olvastál, de ha gyerekes is, még van pár évem gyereknek lenni. Jó is lenne az. :))
Ha jól értem a végét, még mindig azt mondod, hogy nem ért meg téged az olvasód? Hát jól van… Én értem amit mondasz, de ilyetén formában …
További szép napot, és remélem a köszönés nem derogál!!
„Nem tudnám már többé elmondani mit is akarok.” A munkád ezt tökéletesen igazolja.
Üdv. a
Ha nem tetszik nézz pornót 😀
üdv. Robert
Szia!
Én kedvelem a nem szokványos, olykor tabu témákat feszegető alkotásokat. Az ilyenekhez mindig bátorság kell! Ezt is nagyon érdekfeszítőnek találtam.
Gratulálok!
Deiphobae
A téma akár mennyire súlyos, beszélni kell róla. Próbáld prózában kifejezni a gondolataidat.
Merészségedhez gratulálok:
oroszlán
köszönöm a gratulációkat, igazán jól estek 🙂
Vitathatatlan, hogy nem szokványos művel állunk szemben, ha húsz darab rímből, nem kevesebb, mint húsz darab a ragrím.
Hogy mi szükségeltetik ahhoz, hogy egy irodalmi lapon megjelentessük egy ilyen „művet”, ennek a megítélésében lehetnek eltérő vélemények. Vannak, akik bátorságnak tartják.
Én a kevéske hozzáértésemmel dilettantizmusnak, igénytelenségnek tartom.
A reakciódat pedig szimpla tuskóságnak. antonius
kedves antonius, ha húsz darab rímből, nem kevesebb, mint húsz darab a ragrím, akkor az nem szokványos, mert ha szokványos lenne, sablonos lenne. Tettél már az életedben nem szokványos dolgot? Itt az ideje elkezdeni, nem gondolod? 🙂
Ami „nem szokványos”? Nem igazán.
Az, hogy 14 éves korom óta a mai napig is motorozom, nem hiszem, hogy az.
Hogy a ’60-as évek elején, amikor talán még apád sem tudott megülni a bilin, már ejtőernyőztem, az sem igazán.
De majd igyekszem tőled tanulni…
Szia!
Én már itt az oldalon, annyi úgymond modern verset olvastam, amelyet megmagyaráztak ilyen-olyan formában. Elfogadtam, mert nem is lennék képes vitába szállni, tudatlanságom miatt. Igyekszem elfogadni. Ezt az írásodat sem először olvasom. Semmi bajom vele:-)
Szeretettel:Selanne
Szia Selanne, soha ne nevezd magad tudatlanak! Mert nem vagy az, és senki sem az! Csak van aki elfogad dolgokat, és van aki nem! Ha olyasmit alkotsz amivel felrúgsz minden szabályt, akkor kicsit vállalnod kell a negatívumokat, de ha jobban belegondolsz az tesz különlegessé 🙂
kedves antonius, gratulálok a nem szokványos életformádhoz, de ha megbocsátasz én most regényt írok, a szerelemről, szenvedésről és egyéb dolgokról és ha majd kiadatom kapsz egy szép dedikált példányt… ezt megígérem :-DDD
Ne fenyegess! 🙂
óhhh a vad motoros 🙂
Tudod, mikor érdemes nekiállni regényt írni?
Amikor már kellő mennyiségű élményanyag halmozódott fel. Amikor már kellő mennyiségű ismerettel rendelkezik az alkotó az irodalom területén. Amikor már kellő mennyiségű idő áll a rendelkezésére ahhoz, hogy megfelelően elmélyedjen a történetben, amit ír. ( Például, nyugdíjas évek. ) Amikor már … és még sorolhatnám. Nem biztos, hogy igazam van, de én így gondolom. Szerintem, ne kapkodd el, mert ha évtizedekkel túléled a regényedet, bánni fogod, hogy …
" … ezt sem írtam bele, meg még azt sem, pedig az ott most remek rész lenne … "
Nem kell elhinned, mert nem tudom, hogy jól látom-e a dolgokat. Ez csak az én véleményem.
Hi Rush !
Tökéletesen ábrázolod a heroin csemegét. Rókázás részét sokan nem is tudják.
Na ezek után tuti nem mosod le magadról előttem, míg nem talizunk ,hogy barnás vagy. 😀
Már a neved is : Rush ( Egy kedvelt bódító szer neve).
Nagyon kész vagy. 🙂
Inkább eregess ,mint szúrj … csak az meg pazarlás 😀
Kemény az út. Szúrsz ,hogy élvezd ,majd szúrsz sokat hogy ne fájjon. De mindig egy utolsót akarnál már csak szúrni. Kiszúrni magaddal…
Elvonási tünetek …Yeah 😀
Legközelebb dobj mellé egy (18) karikát. 🙂
Fogadd meg a jó indulatból fakadó tanácsokat . Szerintem, amíg nem sértesz meg senkit addig nyugodtan bármely stílusban írhatsz.
Ja, és menj elvonóra… 🙂
Bob Marley-t is szeretve: "As it was in the beginning (One love)
So shall it be in the end (One heart) "
Liberális részegségben:
Patyolat
szia Patyolat. Bármennyire is hihetetlen nem drogozok! Még csak marihuánás cigit sem szívok és a nevem tök nem idetartozik bár hallottam rush szerről 😀 és attól, hogy nem drogozok még lehetek nagyon kész 😀
Olvasom egyszer, olvasom kétszer, olvasom háromszor. Egyre jobban tetszik. Visz magával a sötét szöveg. Nem tökéletes szöveg, talán döccen itt-ott. De szinte észre sem veszem. A rímeket se, hogy ilyenek-e vagy olyanok. Ahol vannak, olyanok, h visznek engem, Ilyen számomra. Klassz!!! -én
Bödön, örömmel látom rá(m)éreztél, vagyis a stílusomra 🙂 ez pont Robert Rush
Egy nemrég olvasott könyv jutott eszembe: Nikki Sixx: Heroin naplók. Ahogy a könyv, úgy az írásod is elragadott. Élmény volt! Grat! 🙂
Lexana! Nagyon köszönöm 🙂