A felidézett történet igaz – az élet írta – én csak továbbítom (velem esett meg)
"Tényleg! Ma nálam fizetett V. György király – már egész jóban vagyunk!
Hogy ő ki?
…ez egy a múltba visszanyúló történet. Akkor még nem írtam naplót…úgy
tavaly nyáron lehetett…
Akkori kedves biztonsági főnökünk kitalálta ( zsenialitását megcsillantva ) hogy azokat a bankbizonylatokat is alá kell íratni, melyeken az a
nyomtatott szöveg áll: "aláírás nélkül érvényes" (tehát a kódos kártyák bizonylatait)…
Ez igen sok vevőnek nem tetszett! De hát tőlünk ezt kérték :S – tudtuk, hogy hülyeség, de ez van…
Na, egy szép napon főhősünk ( V. György király ) épp nálam fizetett (elég morózus hangulatban – megvallom őszintén, akkor még nagyon ellenszenvesnek találtam :S) – persze bankkártyával, és persze kódossal…mondom neki , legyen szíves aláírni…erre ő: hogy ezt nem kell!
Erre én: de tőlünk ezt így kérik…erre megint ő (már indulatosan) :- Ez milyen marhaság!Hihetetlen!!! – persze aláfirkantotta villámló szemekkel – majd ahogy ellépett a kasszától, még dühösen visszaszólt:
– Azért majd olvassa el mit írtam alá!!! – ezzel elvágtatott…
Én elővettem a bizonylatot, nézem – ott díszeleg:
V. GYÖRGY KIRÁLY !!!!!
Na, szép!
Azóta ahányszor láttam bent nálunk, ez mindig eszembe jutott… volt olyan is hogy nálam fizetett – alig álltam meg, hogy ne úgy köszöntsem:
-Jó napot felség!
Aztán a múlt hetekben egyszer úgy láttam, egész derűs a hangulata, én pedig a gondolattól ( már az emléktől ) elvigyorodtam magam…és vettem a bátorságot, hogy elmeséltem neki : emlékszem ám a sztorira, mindig beugrik a dolog , ha látom, és muszáj mosolyognom :))) Egész jól
elbeszélgettünk…mint kiderült, nem is olyan mufurc, ahogy hittem…sőt szimpatikus…
Azóta ahányszor jön, mindig hozzám áll be, én pedig küszködök a vihogással ahogy meglátom (mondjuk ő is mosolyog már előre :)))
Ma aztán kénytelen voltam elnézést kérni ( mondtam : majd zacskót húzok a
fejemre ) – annyira törvénytelenre sikerült a "mosolyom" – de aranyos volt, azt mondta: nem baj, kell egy kis vidámság, és ő is röhögni kezdett :))))
Szóval jóban vagyok V. György királlyal!!!!!! "
6 hozzászólás
Szia!
Az lehet, hogy megtörtént eset, de akkor is tudni kell jól leírni.:-))) Az élet nem ír, csak tippet ad.:-) Gratulálok! Szórakoztatóan, kellemesen írsz.
Üdv.
Szia artur!
Köszönöm a dicséretet 😀
A próza részben eléggé gyakorlott vagyok, mivel már két éve írom az életemet egy blog keretében 😀 – ez is onnan "szemelvény" és tényleg megtörtént…sok minden megesik egy TESCO-pénztárossal ;o) (hálistennek már nem vagyok az 😀 – rabszolgaság!!!)
Üdvözlettel dreaming
A legjobb történeteket az élet írja.
Gratulálok. 🙂
Szia Nurse!
Köszönöm – örülök, hogy tetszik 😀
A humor az okos emberek esernyője, a sok rájuk ömlő butaság ellen védi őket. 🙂
Judit
Szia!
Ez így igaz – és erre a T-ban igen nagy szükség is volt 😀