Ült a Gerle a fa hegyében,
az aznapi reggelivel a begyében.
Régen kiköltötte három tojását,
ráért hát, hogy a világ folyását
jól szemügyre vegye,
és a dolgokat magában a helyükre tegye.
Egyszer csak a Bagoly repült arra,
a fa csúcsától kissé balra.
Konokul suhogott a szárnya,
s a földön csendesen siklott a nagy madár árnya.
– Csak nincs nagy vész
Bagoly, hová mész?
– Hívnak a messzi partok,
keletre tartok.
– A kalandos utazást én is szeretem,
de mit keresel te ott keleten?
– Akik ezen a tájon élnek,
a hangomtól félnek.
Errefelé engem mindenki utál,
pedig szép a hangom, csak egy kicsit mutál.
De úgy látom, hiába csavarom-csűröm,
mert amikor huhogásra tátom a csőröm,
mindenki menekül,
s maradok mindig egyedül.
– Szerintem, mivel a torkod
mindig magadnál hordod,
huhogásod keleten is félelmes.
De ha vagy olyan élelmes
Bagoly,
hogy teljesen másképpen szótagolj,
akkor ne félj,
van még esély.
De ha nem tudod ezt megtenni,
inkább maradj itthon egeret enni.
7 hozzászólás
Nagyon jól bánsz a szavakkal, és a ritmussal. Üdvözöllek: zsuzsa
Szuper! Ezt be kellene tenni egy olvasó könyvbe, annyira aranyos, kedves, humoros ! Jó a ritmusa!!!
Annyira hangulatos, könnyed, nagyon jó olvasni. Nekem, s azt hiszem, aki elolvassa, mindenkinek tetszik.
Igazad van VAJ. Erről jut eszembe: mennyi buta szöveget hallani manapság gyermek és felnőtt műsorokban. Pedig milyen egyszerű, amit Te a kadenciában írsz:”…hogy teljesen másképpen szótagolj,
akkor ne félj,
van még esély.
De ha nem tudod ezt megtenni,
inkább maradj itthon egeret enni.”
Vannak szép hazánkban néhányan, akik jó lenne, ha ,egfogadnák a tanácsodat.
Üdv!
Nagyon jó! Olyan Romhányis! Grat!:-))
Üdv:dodesz
nagyon kellemes,jó ritmusú és a rímek is a helyén vannak…közel áll szívemhez ez a stílus…
köszönöm az élményt!
Könnyem potyog s mosolygok szüntelen.
E mókás versed sem lett kicsit sem színtelen! :DD
Szóval tetszik, gratulálok!:))))