– Ma fagy bilincse enged, a part fűzöld,
bogár mocorog úton-útfelen.
Miért, hogy pillantásod mégis űzött,
szemed szomorú, fakó, fénytelen?
Ha gond szorítja szíved, én segítek,
s mint tavasz telet, váltja majd derű…
Farsangi maszkot Vízkereszt kerített,
jöhet a víg bál, gyöngyöző nedű!
– Drága vagy, kedves, legdrágább barátom,
de vigasz, farsang rajtam nem segít.
Gyászolom éltem, gyászolom halálom,
hisz bú ihleti legjobb verseim…!
5 hozzászólás
Jó vers, Irénke, szépen fűzted, a nyelvezet is szépen simul a tartalom alá, és meg is mosolyogtatott, Örömmel olvastalak.
aLéb
Köszönöm, kedves Bélám!
Tényleg szépen végigvezetett, jó volt kicsit mosolyogni.
Tetszett kedves Irénke !
szeretettel: Zsu
Kedves Zsu, köszönöm szépen.
Kedves Irén!
Ahogy olvastam a verset egy bohóc és egy vándor képe villant fel. Ahogy a vándor a bohóchoz fordul és megkérdi tőle, segíthet-e enyhíteni a bánatát. Aztán a bohóc keserédesen válaszol. Az ihlet lehet bánattól, örömtől, de valóban leginkább a keserűség visz arra, hogy az ember versben gyászolja meg a gondolatait. Nagyon erős vers, örülök, hogy olvastam. Üdv. Szilvi