A Whiskas-t még nem ismerte,
mégis jól élt a kis beste,
azt se tudta, ki a Felix,
tán megbocsátható ez is.
Élt a cirmos oly boldogan,
szabadon, de nem hontalan,
volt gazdája és padlása,
övé volt a kert világa.
Egerészett és vadászott,
jó kedvében lakmározott,
hogy mit ivott és mit evett,
tán azt, amit csak szeretett.
Kitekat-ot se ismerte,
azt ezért se kedvelhette,
nem mondták, tejet se ihat,
és oltás nélkül elhullhat.
Nem mérgezték, nem gázolták,
így hát élte boldog sorsát,
s, elbújt, mikor menni kellett,
ha sorsa beteljesedett.