A hely szelleme

A hely szelleme dolgoztat
embertelen, dudaszóra mozdulsz
ha szólít a munka: a gép-állat
fegyvertelen és fásult.

A hely szellemét nem érdekli
a család, csak ha érdeke űzi,
a hely szellemét nem érdekli
apád, ha utolsót is ver a szíve.

A hely szelleme fekete közöny
csupán, statisztikába öltözött,
s tőzsde a nyakkendője véreres
nyakán, hol lélek már nem létezik.

A hely szelleme zsarol ha kell
és ostoroz, robotszerű kékes derengésben
az ember, s tested addig kell:
profitot, amíg hoz.

A hely szelleme színes újságba
költözik, sátánként kísért meg,
egyik szellem a másik ruhájába
öltözik, te meg gebedj meg.

A hely szelleme ezer arcú
kegyetlenség, fröcsögve csókolja
fáradt arcodat, s dicsér: ügyes kutya!
Embertelenség – ez maga a hely szelleme!