Ha dorombol, és miért ne tenné,
Öledbe veszed, s dédelgeted,
Testét elnyújtja, s ásít,
Ne tagadd, őt szereted.
A szőre oly selymes és puha,
Simogatnád egy életen át,
Kedves és néha csúnya,
Ha mérgesen visszafúj rád.
De szívedben csak ő a fontos,
A szemével úgy hízeleg,
A Whiskast azt megenné mindig,
Jobb az, mint a sajtszelet.
Csak vigyázz, mert karmolni is tud,
Ha döhös, még haraphat is,
Ezért, hát szeresd a macskát,
Ha te nem, hát ő normális!
10 hozzászólás
Én is nagy macskabarát vagyok, bár az egy olyan jószág, amit csak akkor lehet szeretni, ha ő akarja 🙂 Aranyos vers.
Köszönöm a hozzászólásodat, egyetértek:)
Üdv:
Z:)
Kedves Zitacity!
Hát, a macskák ugye Whiskast vennének és nem sajtszeletet. 🙂
Elképzeltem magam macskaként, legalább normális vagyok. 🙂
Versed nagyon jópofa.
üdv,
A.
Jó kis jellemrajz:-) Most megyek is, és megsimogatom a cicámat.
Szeretettel:Selanne
🙂
Köszönöm! Üdv a cicusnak (is)!
:-))) sajna a macskákért nem rajongom, de verset olvasni róla azt mégis szeretek 🙂
Jó lett a vége!
szeretettel-panka
Szia Panka!
Köszönöm válaszodat!
Z:)
Kedvesen írtál a macskákról. Már pedig aki a macskákat szereti, rossz ember nem lehet.
Mondom én, mert én is cicabarát vagyok. Egy Kormi-cicám 21 évig élt mellettem. Még beszélni is tudott – cicául, és a gondolataimat is megértette. A másik is 18 évig élt mellettem, anyacica, ő is beszélő-cica volt, s folyton dorombolt. A cica-fia pedig 6 évig élt, sokat járt udvarolni, s egy hajnalon nem jött haza, s nem tudni, mi történt vele. Annyira sajnáltam őt is, hogy azóta nem is tartok macskákat, mert fájt az elvesztésük.
Csak írjál verseket, mivel van hozzá érzéked, pedig – mint írtad – mostanában nem írsz.
Szeretettel: Kata
Szia Kata!
Köszönöm a kedves leveledet!
Mostanában nem írok, nincs ihletem. Sok versem el is veszett..
Amikor e verset írtam, nem volt cicám, aztán lett 2 is, mindkettő jó hosszú ideig élt velem.
Idén vesztettem el a cicámat.
Csodálatos állatok. Jelenleg árva cicákat járunk etetni a közelünkben. Ott van egy szelíd, simogatható állat, akit szeretnék gazdákhoz juttatni. Csodásan nyávog, annyira szelíd és kedves. Hím állat, de fiatal. Én most nem tudom hazavinni, de ajánlom bárkinek! Az a cica egy csoda!
A mi cicánk karmolós,harapós volt, de a vers írásakor még meg sem született:)
Nehéz volt ilyen cicával élni, de ez volt.:)
Majd még próbálok feltölteni, van madaras versem is:)
Üdvözlettel és szeretettel:
Zita
Tetszett a versed,én is nagyon szeretem a macskákat:)