Vén patakunkat összenyomta a sok nyár,
medrében a békanyál is mélyre ült,
két partján gizgaz tekint győztesen körül.
Ember már alig jár a gyalogúton át,
kifakult körülötte a tarka rét,
egy-egy kutya csahol keresztül rajta még.
Rég hangos volt a táj, széles a taposás,
akkor élénken nyüzsgött itt az élet,
virágot szedtünk vagy lestük a gőtéket.
Az öreg híd áll még, elmerengtem rajta,
aztán esőcsepp pottyant a patakba,
s egy ringlószilva beesett a nyakamba.
12 hozzászólás
Szia!
Versedben nagyon jól sikerült megörökítened az emlékezés hangulatát. A vége pedig különösen tetszik.
Szeretettel: Rozália
Kedves Adrienn!
Látod az ilyen emlékek azok amit itt az embert gyötrik. Mert olyan helyeken sétálni, ahol gyermekkorodban játszottál, és mindegy, hogy milyen élmények azok, azok most nekünk mind szépek, ha akkor majdnem bele is haltunk. De, úgy látszik, hogy ezt egy ember megérezze, először el kell mennie. A szép versed ezt jutatta eszembe, a patak pedig a kinai filozofus Lao-ce, egyik idézetét, amit sok embernek meg kellene fogadni:
"A folyók és a tengerek azért nyerik el száz és száz hegyi patak hódolatát, mert mélyebben fekszenek, mint emezek, tehát uralkodni tudnak a hegyi patakok felett. Így a bölcs is, aki az emberek fölött akar állni, alájuk helyezi magát; ha előttük akar járni, mögéjük áll. Ilyen módon, bár felettük van a helye, nem érzik a súlyát, és bár előbbre való náluk, létét nem érzik sérelemnek. "
Örültem a versed olvasásának, és az előhozott emlékeknek,
üdv Toni
Kedves Rozália!
Örülök, hogy megtiszteltél és elolvastad. Köszönöm a hozzászólásod.
Üdvözlettel:
Adrienn
Kedves Toni!
Nem győzöm elégszer leírni, hogy a hozzászólásaid mennyire értékesek. Bármit ír valaki, olyan idézeteket hozol, amelyeket -biztos vagyok benne -, hogy kevesen ismernek, de Te igen.) Ezek az idézetek kiegészítik minden vers mondanivalóját és tükrözik a hozzáértésedet.
Igazán örülök, hogy megtiszteltél.
Köszönettel:
Adrienn
kedves Adrienn!
E szavak gyóygitó hatása óriás, bizonyságot adnak arrol, mégsem olyan rossz, téves úton járok. Köszönöm.
üdv Toni
Kedves Adrienn!
Gyermekkorom hozta vissza szép,
visszaemlékező versed!
Gratulálok szeretettel: Csilla
Kedves Adrienn!
Ismerős az érzés és a képek, amelyeket megelevenített a versed!
Grat. Gyömbér
Kedves Gyömbér!
Egyre több vidéki táj néptelenedik el, egyre forróbbak a nyarak és olyan jó néha megállni egy öreg hídon, a szilvafa árnyékában és visszagondolni a múltra, ha csak néhány pillanatra is.
Köszönöm.
Kedves sólyomlány!
Köszönöm.
Szeretettel:
Adrienn
Kedves Adrienn!
Hja a régi szép idők, mikor nem volt ennyire beépülve a táj és élvezhette az ember a természet szépségét…
Jó visszatekinteni a múltra…
Tetszett írásod, bár az "ült-körül" rímpárt erőltetettnek érzem, s a végén megváltozott a rímképlet, mert addig ABA s ez pedig AAA.
Üdv: fátyolfelhő
Bocsánat, vissza kell jönnöm,
mert a rímképlet, így néz ki.:):):)
Ledobott a gép, s nem tudtam javítani. 🙂
1. ABB
2.ABB.
3.ABB
4.AAA
Kedves fátyolflhő!
Köszönöm, hogy itt jártál.
Üdv.
Adrienn