Ábel és Káin
zsidó s palesztin
ülne színarany
glóbusz tetején
az öröklét szent titka
rejlene a mélyén
akkor sem érteném
miért kell kiomoljon
annyi vér
csakhogy eldőljön
hol a határ
kinek a házán
telkén
szívén
szárad majd a sár
árváknak gyűlöletből
tépik szívét
nyúzzák lelkét
szétbombázzák
ősük földjét
de miért
ha
ezer könnyel
ezer kőre
annyian már
rávésték a békét
A Siralom-falnál
Szerző: haver
9 hozzászólás
Köszönöm,üdvözlettel haver.
Jó kis vers lett, ritmusos, olvasmányos, tartalmilag meg abszolút remek!Nem is lehet rá sok midnent mondani, felvetetted és szíved mélyén meg is válaszoltad a kérdést….vagyis, hogy erre a kérdésre nincs válasz, mert senki nem érti,és senki nem tudja.
H.
Kedves Hayal bizony rátapintottál a lényegre, ennyi kultúra és civilizáció közepette, túl sok az érthetetlen dolog manapság.Üdv.,haver.
Szia! Több versedet is olvastam, nagyon érdekesen írsz. Ez a vers közelről is érint, nagyon megfogott. Tetszik a forma, a központozás hiánya, de épp emiatt én nem tenném bele azt az egy kérdőjelet sem. Ritmusos, sodró, tetszik. Üdv, Poppy
Talán igazad is van, miért ne lehetnék következetes ? Örülök, hogy tetszett és nem múlt nyomtalanul.Üdv.,haver.
Itt is eltünt egy vélemény.Haver
Újra erre jártam. A vége különösen tetszik. Még mindig.
Üdv,
Poppy
Nagyon szívbemarkoló a lezárása a versednek, ami egyébként szerintem jól sikerült alkotás.
Hanga
Szomorúan állapíthatjuk meg, hogy még ma is igaz.Üdv., haver.