Hallottad már a szomszéd szamarát iázni,
Gazdája szavaira oly bölcsen kontrázni,
Hajnalban mikor még csak pitymallik,
És a szomszédok közül mind alszik,
Ám hirtelen riadnak a ,,csökönyös" hangjára,
Ekkor száz szitok zúdul gazdája nyakára.
De ha nem hallottad a szomszéd szamarát iázni,
Te egy bölcs lettél, kinek nem kell a szomszéddal vitázni,
S ha az álmod nyugodtan, csendben telt,
Akkor Téged a Természet és nem a csacsi kelt.