Szivárvány hét alapszínét,
ezt kaptam tőled, Élet,
s belőle más ezer színt még,
mely retinámba égett,
formák, alakok, mozdulat
ívét, örömét, báját,
s az érzelmek felemelő
vagy fojtó árapályát.
Zenét, mely összes sejtemet
részeg örömmel tölti,
s mely mint forró rónát hegyek
vize, árjával önti.
Hazát, hová születhettem,
otthont, mely hozzám simult,
s időt, bölcsebbé érhetnem.
A többi rajtam is múlt.
9 hozzászólás
Kedves Irén!
Bizony, rajtad is múlt, csakis rajtad múlott, hogy ez a vers ilyen gyönyörű lett.
Benne az élet millió színe, bája, mozzanata. Nagyon tetszik.
Szeretettel
Ida
Ida, köszönöm szépen!
Szépséges vallomás. Köszönöm, hogy olvashattam:)
Üdv: Klári
Kedves Klára, én köszönöm, hogy olvastad!
Kedves Irén!
Jó meglátás ez. Van, amit hozunk és van, amit kapunk. Komoly téma, egyszerűen megírva.
Üdv,
A.
Kedves Andrea, így van…
Köszönöm.
Velős, igaz, gyönyörű.
Andrea, nagyon szépen köszönöm, hogy olvastad, írtál.
Nagyon szép, és igaz sorok. Bárcsak sokan belátnák ezt az igazságot…
Szeretettel Era