Nyelvem simítaná a kéjed, orrom
csiklandná keser illatod, kezemnek
úgy feszülne forrongó üvegtested,
mint virág kelyhén a hajnali nedvek.
Kortyolnám minden ébenlelkű csepped,
mi magodból fakadt… ó, eseng imám!
hol maradsz, nélküled sivár a reggel,
vérzubogtató bujaság, Omniám!
19 hozzászólás
Remek! Amikor elkezdtem olvasni, azt hittem tudom miről írsz, aztán az utolsó sorban ott volt a csattanó. Ettől vers a vers.
köszi, örülök, hogy sikerült a meglepetés:)
köszönöm szépen, kedves BlackCat!
megintcsak nagyon tetszik… de mi köze Bonuelhez?
semmi:) a címmel játszottam (nálam ez legalább akkora falat, mint maga a vers) és a szójátékból jött a vágy-tárgy… az már csak véletlen egybeeseés, hogy a Bunuel filmnek is ez a címe (pedig ott nem is rímel a “vágy” és a” tárgy” eredetiben)
Mondhatnám: pikáns!
Én is így kezdem a napot! Humoros, remek vers!
köszönöm szépen, én kávé nélkül el vagyok veszve:)
Kedves, rejtélyes, sejtelmes, remek!
Gratulálok
mondhatnám: ínyencen kacér:) Nagyon tetszik:)
🙂 ez nagyon jó 🙂 Az elején el sem tudtam képzelni, mi lehet a "vágy fekete tárgya" és legutoljára jutott volna eszembe a kávé. Tetszett 🙂
Mikor még a harmat a fűszálakon botladozik,
s a napnak sugara a horizontra kapaszkodik,
engem is megigéz a reggeleknek lánya;
a fönséges aroma és a kávé erotikája.
látom, a kávé sokakat megihlet:)
Ötletes és játékos.
Azt hiszem az üvegtestnél én már sejtettem valami keserédes koffein illatot, bár a végén elbizonytalanodtam az omnia miatt (nélküled sivár a reggel illetve "insOMNIA": álmatlanság–>egy pillanatig azt hittem az alvásról szól 😀 )
na ez furfangos. mennyire igaz, hogy rossz, aki rosszra gondol.
köszönöm mindenkinek a szellemes hozzászólásokat:)
Érdekes, hogy csak most akadtam erre a kis
tüneményre.
Végtelenül ötletes, elragadó.
Örülök, hogy ismét Nálkad jártam.
Az illata kellemes, az íze fenséges, a hatása csodás.:))))
hajrá, kávérajongók:))