Jussunkként bánunk a Földdel,
pedig csak albérlők vagyunk.
Ha folytatjuk pusztítását,
halálra ítéljük magunk.
Adjunk esélyt a jövőnek,
s unokáinknak is teret.
Utánunk utódok jönnek,
Föld nélkül élnünk nem lehet.
Hisz’ porszenek vagyunk, mi más,
mégis öljük az óriást.
Ha számunkra fontos a lét,
óvjuk Földünk e féltekét.
Meg kell fognunk egymás kezét,
hogy őrködjünk a Föld felett.
Porból lettünk s elföldelni,
minket csak a földben lehet.
4 hozzászólás
Szia Laci!
Nem is láttam, hogy itt is vagy!:)))
Nagyon jó verset írtál, és így igaz,
ha nem védjük, óvjuk, magunk alatt "vágjuk a fát"!
Szeretettel: Lyza
Hát igen, kedves Lyza!
Ez a több fórumon való megmérettetés érdekében van.
Szeretettel: Laci
Kedves Laci!
Jó témát választottál, mert mindnyájunk ügye vigyázni e gyönyörű Földre, nagyon nagy szüségünk van rá. Kell a figyelem fölkeltése, mivel nem mindeni figyel rá.
(Idézek valami javítani valót: "Hisz' porszenek")
Szeretettel üdvözöllek: Kata
A lényeg nem vitás. A forma is jó hozzá. A vége különösen tetszik.