Amikor az ágyból fel sem akarsz kelni
amikor a lábad már reggel botlatozik,
és ha egy segítő kéz megfogja a kezed
akkor egy könnycsepp az arcodon gyöngyé változik.
Amikor mindenkit, csak a pénz érdekel
amikor a másik csak az időre hivatkozik,
és ha egy segítő ember leül oda melléd
akkor egy könnycsepp az arcodon gyöngyé változik.
Felnézel az égre, és köszönetet mondasz
az emberi szeretet mégsem volt hiába,
a legnagyobb kincset megkaptad ma érte
egy szeretett ember barátságosan mosolygó arcában.
Hogyha holnap az utolsó napod is lenne
amikor a hangod már egy kicsit akadozik,
az élet az követelt, de öröm is volt benne
és akkor a könnycsepp az arcodon majd kővé változik.
18 hozzászólás
Tetszik, formailag és tartalmilag is. A harmadik versszak e tartalom csúcspontja, ezt az ismétlődő sor elhagyása is nyomatékossá teszi. ötös:)
Sokszor érzünk bánatot, kilátástalanságot. De mindig van remény!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Tóni!
Nagyon szép gondolatokat érzéseket olvasok ki a versedből. De a végén a kő-t nem értem. Ha megmagyaráznád szívesen fogadnám.
szeretettel-panka
Kedves Black Smile!
Nállam mindig a tartalom fontossab a verseimben mint a forma, de az utóbbi időben be kellet látnom, ma a forma is nagyon fontos, ugyanúgy mint az evésnél, mert mint ahogy itt mondják: Das Auge isst mit! (A szem veled eszik). Örülök, hogy tetszik.
Már Immanuel Kant is az egyik idézetében azt írta:
"Szép az, ami érdek nélkül tetszik."
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Kedves Fél-X!
Én nem bánatot éreztem, sem kilátástalanságot, sőt ha mégegyszer élhetném az életemet, ismét ugyanígy szeretném élni. A vers csak egy egyszererű, de sajnos az utobbi időben mindig gyakrabban előforduló jelenség leírása akart lenni, egy kicsit szomorú, de józan megállapitása az életünknek.
Már Henry Rider Haggard is azt írta:
"Csodálatos, hogy az ember a legkilátástalanabb helyzetben is képes megkapaszkodni egy halvány reménysugárban, s ettől már szinte boldognak érzi magát."
…és egy ilyen "reménysugár"minden ember életében van, csak sajnos kevesen látják meg…
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Kedves Panka!
Szivesen megpróbálom megmagyarázni habár egy érzést megmagyarazni sohasem lehet úgy, mint ahogy az ember érzi. Nekem ugyanis az volt a végén az érzésem, hogy egy szép napon, ezek a ma már normálisnak tűnő jelenségek, tettek, amit az előző versszakokban leírtam az időssekkel szemben, és ha még meg is vannak az addigi életükkel elégedve, ez a bánásmód egy napon, kővé változtatja a szívükel, és a érzéseiket a másikkal szemben, és akkor akkor a könnycseppek mint kövek peregnek vissza.
Úgy látom, így még valahogy meg lehet magyarázni, de egy sorban összefoglalni, másképp nem tudtam.
Annak ellenére nagyon is örülök, hogy olvastál, és annak hogy írtál még jobban, hálás köszönet, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Nekem ez a versed tetszik a legjobban.Olyan akár egy ima a szeretetről.
Szomorúság is érződik a sorokban, de ezt feloldja a segítő kéz és segítő ember.
Így nyugalmat és békességet áraszt a versed az utolsó versszakig.Én ezt éreztem versed
olvasása közben.
Üdv:Ági
Kedves Ági!
Sokszor rámjön ilyen hangulat, amikor az emberi kapcsolatokrol írok. Mint most is. Analizálom, sokszor amilyen, és amilyen lehetne. A legtöbb ember ma nem veszi semmibe az idősseket, a pénzhajszázásra, a munkára a kevés időre hivatkozva, a munkahelyen, ma már a tanácsuk nagyon kevésnek kell, de hála Istennek még akadnak olyanok is, akik mindezt megvetik, és tisztelik őket. Ez semmi más, csak a megfigyelléseim zöme.
Köszönöm, hogy írtál, és
üdv Tóni
Szia Tóni!
Az igaz-szívből merítkező segítség és szeretet soha nem változtatja a gyöngyöt kővé…
Magaménak érzem versedet! Amióta megszülettem, "mosolya" vagyok az embereknek…
Hivatásom is ez lett… Idős emberekhez járok segíteni… fizikailag is… (és mint ezt már más fórumon megírtam)… "Néha egy kis beszélgetés a legnagyobb segítség."
Szeretettel: Falevél
Kedves Falevél!
De igen, az igazi, önzetlen emberszeretet, az is kővé változtaja a könnycsppeket, méghozzá igazi drágakővé, mert ha látod a szemükben az örömkönnyeket, ha szeretettel vagy hozzájuk, hálássabb emberek tőlük nem létezik, Csak az olyan elkeseredett öregeknek a könnyei változnak kővé, és valamilyen formában vissza ütnek az emberekre, amikor már olyan öreg búrab…i, emberekké válnak, akik sohasem kapnak szeretetet, csak a gyülöletet ismerik, és ídővel, csak azt is adnak. Igen, egy mosoly csodát tud teremteni, csak már nagyon sokan elfeledték, vagy soha nem is tudták, e mosoly jelentőségét.
Köszönöm, hogy olvastál és írtál is,
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Versed a gondoskodó szeretet gyöngye. A hála, azért az apróságért, melyet minden nap adhatunk. Egy mosoly, egy kedves szó, és máris segítettünk. Szépek ezek a gyönggyé változott könnycseppek. Nagyon megérintő a versed, azt hiszem kevés szem marad szárazon olvasásakor, mert akkor a legkeserűbbek a könnyek, amikor senkinek nincs ránk szüksége.
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Én sokszor nagyon is utálom magamat, és nekem a legkétségbeesett próbálkozás, örömet sugározni. Én egyszer írtam egy kis prózát, Egy ember aki nem tanult meg örülni. Magamrol a gyermekkoromrol, hogy ha valaminek örülni akartam, el kellet bújnom, akkor kimentem a Holt Tisza partjára, (ott nállunk volt egy ága a kanyargós Tiszának amit a Tiszábol levágtak, mert kiegyenesitették) ott elbujtam a bodzakunyhómban, és csak ott tudtam örülni. Ritkán volt alkalmam rá, mert nagyon keveset kaptam akkor. Ezért is még ma sem szeretek kapni, de adni, az a mindenem, Amikor látod, azoktol az örömtöl ragyogó szemeket, (ami nállam sohasem történt meg), mert egyszerüen nem volt szabad örömet mutatnom. És ezek az örömtöl ragyogó szemek, nem kövekké, hanem drágakövekké változtatják a könnycseppeket.
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Rég nem jártam már nálad… de mindig megéri betérni. 🙂
Gyönyörű sorok, megható ez a vers, igazán szép.
Nagyon tetszett.
Üdv.:
Daniella
Kedves Daniella!
Megérdemeltem, hogy kerüljenek az olvasók, mert az utóbbi ídőben nagyon is visszahúzodtam, és majdnem senkinek sem írtam a művére, habár mindet elolvastam, de csak válaszoltam az enyémre írottakra. Tudom ez ez egy bizonyos ignorálása volt az íróknak, de nekem is vannak olyan pillanatok, amikor én sem tudom, hogy tovább, és mi a helyes.
Őszintén megmondva, nagyon is hiányoztál, és nekem is hiányzott, hogy nem írok kommenteket, de valahogy nem tudtam. Remélem, ez is majd keresztül megy rajtam, mert volt olyan idő, amikor a statisztikában a kommentet írók között az első helyen voltam.
Annál jobban örülök, hogy meglátogattál, és írtál
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Mind megöregszünk.Hálásak lehetünk, ha segítő kéz nyúl felénk.
Üdv:Mária
Kedves Mária!
Igazad van, mindannyian megöregszünk, kivéve azokat, akik fiatalkorukben meghaltak. Csak, az öregség valamikor egy öröm volt, amikor még az unokák szerették a nagyanyót, nagyapot, ma már sok nem is ismeri, vagy ha igen, soha sincs ideje meglátogatni. Az öregségnek nem volna szabad, hogy az öröm helyett büntetéssé változzon, de sajnos ma már sok embernél ez a valóság, Talán még othhon nem annyira, de itt törvény szerint is a közeli rokon, csak a gyereked. A testvéred, és az unokáid már nem. Ezt megkaptam írásban is, amikor tiz évnek ezelőtt a nénémet meghívtam látogatóba hozzánk, és lemodó választ kaptam a kérvényemre. Ma már más a helyzet, de a testvér mésgsem lett rokon, a fiam esküvőjén is, a család volt ott, hatan voltunk, ők ketten, a lány szülei és mi, Sem a lány testvére sem a lányunk nem lehetett ott.
köszönöm, hogy írtál, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Versed a teljes valóságot mondja el szép gondolatokba foglalva! Szívemet megvidámította az érzelmi dússága, s a benne rejlő költőiség! Gratulálok hozzá!
Üdvözöllek szeretettel: Zoli
Kedves Zoli!
Igen, a vers írásákor igen keveredett érzések zavarták egymást, már csak azért is, amit Máriának leírtam. Most pedig sürün a tanuja vagyok ezeknek a jelenségeknek, hogy a közösség, hogy mellőzi az öregeket, sőt egyes polikusok nyiltan be is valják, hogy mi vagyunk az oka az állam szegénységének, mert ha az életelvárás az útóbbi időben nem emelkedett volna, akko ma 60 %-kal kevesseb idős ember lenne. (ami már maga egy írtózatos hazugság, mert Svájc nem a szegény országok közé tartozik)
Ezért is egy kis problémám volt mert nem akartam, hogy a mérgem is átlátszon a versen, de az érzelmeket nem tudtam eltüntettni.
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni