Arany János emlékére
Arany János magyar költő
kétszáz éve született,
szegény jobbágy családból jött,
költőfejedelem lett.
Irodalmunk büszkesége
életműve remeklése:
elbeszélő költemények,
csodálatos balladák,
lírai versekben siratta el barátját,
a bukott szabadságharcot,
Petőfit, és hőskorát.
Két különböző karakter voltak,
azonos célért harcoltak,
kölcsönös a tisztelet, elismerés, szeretet.
Leveleik tanúsítják, kincs volt ez.
Arany gazdag mesekedve
Toldi Miklóst örökítse örökre,
Szondi Györgynek apródjai
átkot mondtak Alira, a törökre.
Felsorolni lehetetlen, epikai örökét,
a felező tizenkettes ritmikai örökség.
Tisztelegjünk emlékének
a költészet ünnepén!
3 hozzászólás
Kedves Karola!
A napokban már olvastam egy hasonló verset, amely a költőóriás előtt tisztelgett, róla emlékezett meg. S kicsit sajnálkozom, mert idén Tompa Mihály is 200 éves lenne, de a nagy költő árnyékában róla senki nem emlékezik meg, mintha nem is létezett volna. A három jó barát közül – Petőfi, Arany és Tompa – ő életében is csak szerény harmadik volt. Neki ebben rejlett a nagysága.
Arany Jánost én is óriásnak tekintem, s szép gesztus, hogy versben emlékeztél meg róla 200-adik születésnapja alkalmából.
Üdvözlettel: Laca 🙂
Kedves Karola! Méltó megemlékezés Arany Jánosról! Nagyon szeretem a verseit, s örülök, h így írtál róla! Szeretettel üdvözöllek: én
Szépen emlékeztél a nagy költőre…Petőfi és Arany költészetének jótékony hatása felülmúlhatatlan az ember életében. Széppé tették a gyerekkort…grat.