Nem tart örökké semmi…
Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt;
Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik.
Boldogság, álom, ábránd, széttépett falevél,
Mit majd gyorsan sodorva elhajt a kósza szél,
Szerencse, hit, dicsőség, múló, csalóka fény,
Szétpattanó habocska a csendes tó szinén,
Szeretni?! ah, mi édes, mint repes a kebel,
Ha e kicsiny szó bűvös varázsa futja el.
Úgy jő, miként a hajnal, piros színben ragyog,
S mint szivárvány az égen, megváltozik legott.
Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt,
Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik.
Vigasztaló csak az van, vigaszt csak ott lelünk,
Hogy az sem tart örökké, ha sírunk, szenvedünk
Bálintffy Etelka: 1844 – 1906
Nichts währt ewig…
Nichts währt ewig, das hier ist eine begrenztes sein;
was auf Dauer glücklich machen würde, gibt es kein.
Seligkeit, Wachtraum, Schwärmerei, zerrissenes Baumblatt,
was der wandernde Wind verdreht, schnell vertreibt im Land.
Glück, Glaube, Ruhm, flüchtiges und trügerisches Licht,
ein geplatzter Schaum auf der stillen See schnell zerbricht,
Liebe, ach wie süss, und der Busen im Traumwelt liegt,
bis es von einem kleinen Wort alles sofort verfliegt.
Es kommt so wie die Morgenröte, rot und glänzend,
wie ein Regenbogen und wird es sich verändern.
Nichts währt ewig, das hier ist eine Begrenztes sein;
was mich auf Dauer glücklich macht, ist heute nur Schein.
Es gibt nur Trost, was hilft, um den Trost zu begreifen,
dass es auch nicht ewig währt, wenn wir weinen ‘d leiden.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
4 hozzászólás
Szia Tóni! 🙂
Mindig rácsodálkozom, hogy milyen kincseket találsz, most is.
Bár a német nyelvvel hadilábon állok, mégis gazdag leszek, mert olyan verseket olvashatok, amelyekhez nem juthatnék másképp, mert eszembe se jutna megkeresni azokat a szerzőket, akiket csak alig, vagy egyáltalán nem ismerek.
Köszönöm, hogy megosztod velünk kutatásaidat, és ezzel gazdagítod irodalmi kincsestárunkat! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Katalin, nagyon sokszor feltettem magamnak a kérdést: Minek is élek? Az ami addig megtörtént velem, az egy mindennapi jelenség, de miért kellet nekm otthonról eljönni egy másik, nekem akkor, egy teljesen idegen országba, más embereket és más nyelvet is megtanulni? És amikor áttértem a német versek, magyarra fordításáról, a magyar versek németre fordítására, akkor rájöttem: Ez az amiért el kellett jönnöm, ezért kellet az idegen életben annyi minden eltűrnöm, megtanulnom, hogy ezt tudjam csinálni amit ma tudok. Ma már nem kérdezem, ma már tudom és az ilyen sorok mint ma a tiéd is, igazat ad, hogy jó volt, hogy kitartottam ez mellett. Köszönöm, és… üdv Tóni…
Kedves Tóni, amíg adni tudunk embertársainknak, addig van értelme élni is.
Örülök, hogy megerősítést kaptál tőlem.
Azt hiszem, a jelenlegi aktívak közül én ismerem pályádat leginkább, már 14. éve figyelemmel kísérlek. Fejlődésed látványos. Ami nagyon szimpatikus benned, hogy nem adod fel, mindig teszel hozzá tudásodhoz, elmélyülsz az irodalomban, az olvasókat is erre készteted. Nem számít semmilyen akadály, megbirkózol vele.
Csak gratulálni tudok. 🙂
Kedves Kankalin, hogy is mondja egy közmondás. ” Ami nem öl meg, az megerősít!” Én már hármszor is ott álltam, Szent Péter kapujában, több napig is a sorban álltam, de amikor rákerültam, visszaküldött:”Te még nem teljesitetted a szúmodra kiadott feledatot, mehetsz vissza!”…üdv Tóni…+