Elnémultam ismét – béklyóba ver
a szárnyaszegett, vergődő gondolat.
Elmém vajúdva szüli meg a szót…
világra jön, s már nem több mint áldozat.
Éhes keselyűként csapok le rá,
cafatokká tépve saját magzatom.
Lerágom róla csontig a betűt,
nincsen szívemben iránta szánalom.
Szökevény szavaim nyomában
járva úrrá lesz rajtam a rettegés:
egy nap a vers mindörökre elhagy…
s tollam kínjában az asztallapba vés.
2005. október 14.
5 hozzászólás
hú kicsit mintha túl lenne fogalmazva:
“nincsen szívemben iránta szánalom.”
” már nem több mint áldozat.” stb
ezeknek a soroknak olyan hatásuk van, mintha a rím miatt nem lett volna más megoldás. Nem “túl” szép. Mind1, még elmegy valahogy…
megnéztem mit jelent a vers (persze nekem, hisz a lírikus epilógja…)
nekem kb ezt: elnémultam, mert meglepődtem egy gondolaton, de azért kínlódik elmém (ahol nyílván az elmém is van, ezért nem értem, hogy jön össze a kettő) és kínlódva kimondok egy szót, amit gyorsan igyekszek elfelejteni (mert hogyan máshogy tenném, ha nem szólalok többet)…
Aztán kiderül, hogy több szó van (szavaim), és elkezdek félni, hogy elhagynak a szavak (a vers szimbóluma gondolom, mert írás nem lehet, hisz az nem szökevény), ezért elkezdek írni, hogy majd fennmaradjon.
Hát én így látom. Hát biztos rosszul, gondolod te. Ich kann mich helfen nicht.
Valószínűleg nem egy nyelven beszélünk, de ez nem gond – köszönöm, hogy időt szakítottál a versemre.
Sosem szerettem a “verstolmácsolást”, ez olyan, mintha egy zeneműben elkezdenénk magyarázni, hogy “hú, itt ez a sok hang zavartságra utal, mert… aztán jön egy sextakkord, ami arra utal, hogy…”
Nem mondanám, hogy erőltetett, nagyonis gördülékeny. Egyet fűznék csak hozzá, most már, hogy több versedet is olvastam, az az érzésem, hogy kicsit egy sémára készülnek, a rímelés legtöbbször ABAB, itt pont ABCB, de a ritmus, a hangulat, még ha más is a téma, mindig visszacseng. Ez nem gond, mert szépek egytől egyig, de ha elfogadsz tőlem egy javaslatot, kísérletezzél többet más formákkal is, mert a rímeket, meg a hangulatot mindig jól eltalálod, biztos menne még sok-sok figura, és szerintem te is örömödet lelnéd az újdonságban.
Továbbra is nagy rajongódként:
Kalina
Kedves Kalina 🙂 Valóban, sok versem íródik hasonló sémára, de ha igazán nézegeted a verseim, láthatod, hogy sok-sok formában kipróbáltam magam a szabadverstől a haikun át, a négysorosokon keresztül a limerickig. Az utóbbi időszakom tényleg a szabályos versekről szól, de abban sem ragaszkodom feltétlenül az ABAB rímképlethez. Szeretek kísérletezni, de nyilván vannak hozzám közelebb álló formák 🙂 Köszönöm a figyelmed és kedvességed 🙂 Neti
“Valószínűleg nem egy nyelven beszélünk” mostanában mindig ezt kapom meg, és ez azt jelenti, hogy én nem értem a verset.
Ez engem gondolkodásra kényszerít. Én is magyarul beszélek és magyarul gondolkodok. No mind1.