Tél van, tündöklik sok gyémánt,
csönd van, tán álmodik a világ?
Szundikál a föld, gyér a sétány,
kint játszik még egy- két diák.
Fán rigó s varjú néz mélán,
nézd, ó, hogy törpülnek a hibák!
Remény és vágy még akad néhány,
felhők fogynak, alig lilák.
Bunda nő kertek gallérján,
bent karikát lövellnek pipák.
Csillag tündöklik hold karéján,
talán megtisztul a világ?
Hit figyel fenyő taréján,
szívekbe oson a fényvirág.
Szeretet ül a föld szemhéján,
s búgnak meghitt melódiák.