Még kell a dal!
Erdőm, szent bölcső, lomb, avar,
te fürdettél versekben engem
gyermekből amíg ifjú lettem,
add vissza tüzem, add hamar!
Még kell a dal!
Legyek ki voltam, ne vén, ily hamar…
daltól fiatal lesz a lelkem,
az öröm dallal visszhangzik bennem,
égtől a földig zivatar.
Még kell a dal!
Feledjem, hazug a szó, badar,
és minden álom ábránd, látomás,
életünk, a hervadó virág egy
sírból nő ki, ami majd takar.
Még kell a dal!
Még kell a dal!
2o1o május 13
Voiesc să cânt
Voiesc să cânt!
Pădure scumpă, leagăn sfânt,
Tu, ce-ai scăldat în poezie
Apusa mea copilărie,
Din nou redă-mi avânt!
Voiesc să cânt!
Să fiu ce-am fost să uit ce sânt…
Cântarea e re-ntinerire,
E un ecou de fericire,
E cerul pe pământ.
Voiesc să cânt!
Să uit că totul e cuvânt,
Vis, nălucire trecătoare,
Că viaţa este ca o floare
Ce creşte pe-un mormânt.
Voiesc să cânt!
Voiesc să cânt!
Sinaia, 1893
2 hozzászólás
Kedves Ildikó, tényleg egy dalt, igazi szép dalt fordítottál ízes magyar nyelvünkre le, a dalok szerelmeseként: Gratulálok.., és ne hagyd abba! -Lajos.
Kedves Lajos
Érdemes volt ma idejönnöm, hogy ilyen kedves bejegyzéssel találkozzam.
Köszönöm a gratulációdat és a biztatást.
Örülök, hogy szereted a dalokat.
Szeretettel köszöntlek: I.