Mikor szerettem meg magam?
Mikor szeretem meg magam?
Akkor jövök majd rá, hogy a nárcisz feketén ragyog,
S elnyel minden fényt, amiért életben vagyok.
Mikor szakítom fel sebem?
Meglátom-e gennyben bűzlő végem,
S fényért úszó lényem?
Hol lakik a csend, melyben boldogan élnék?
Hol élek, mikor a világon sem lennék?
Ki vagy mi szent, mikor néma Isten?
Ki vagy mi szép, mikor a szép csak itt bent él…
Lélegzik a halál, s haldoklik, ki (f)él…
3 hozzászólás
Szia Attila!
Nem egyszerű kérdések, én is sokat bajlódok, ha ezekre keresem a megoldást..
Tetszik, ahogy levezeted ezt a feelinget.., szóval gratulálnék! 🙂
Minden jót Neked: C.
Kedves Attila!
Ezek bizony költői kérdések, melyeket már meg is válaszoltál.
"Lélegzik a halál, s haldoklik, ki (f)él…"
Tetszik az ellentét pár, és a zárójelben az f betű.
Gratulálok.
Noémi
Kedves Cyankalla és Noémi!
Köszönöm az értékeléseteket, nagyon jól esett. Jó alkotói munkát Nektek! 🙂
Attila