Csend van a szobában,
egyedül vagyok,
vigyáznak rám
az angyalok.
Szeretem a csendet,
mert ilyenkor
csak az érzéseimre
hallgatok,
s nem zavarnak
a kinti zajok.
A magány körül vesz,
de jó nagyon,
hisz végig gondolhatom
a sorsom.
Mindenkinek szüksége
van a csendre,
a nyugalomra,
a békességre,
az alkotás örömére.
3 hozzászólás
🙂 Így van! Gratulálok hozzá! Jó kis vers lett. Ezt csendben írom… 🙂
Kedves Hundido!
Csendben megjegyzem
tetszett e kis vers nekem.
A csend nagyon jó
igazi nyugtató
csak vigyázz meddig tart
nehogy elfeledd a zajt
mert, ha az hirtelen reád tör
füledbe kínt gyötör
onnan többé nem szabadulsz
nem marad más csak a múlt
hol volt madár dal
susogott a szél
most már nincs mi el ér
csak a magány
mi a halállal felér
Üdv: Béla
Kedves vagy,köszi Kati.