Megszólal egy húr, s zengi tovább,
Félőn reszketőn dalát: la-la-la,
Nem pengetett még, ily szép zenét,
Nem susogta még, e szent igét:
Szeretem én!
Hangja mind zengőbb,
Ritmusa mind pergőbb!
Hallgasd hát e szív dalát:
La-la-la…… – dúdolva –
Úgy vártam Rád, sok éve már,
Itt vagy hát, szóljál!
Mondj csak egy szót, egy bíztatót!
És akkor meglásd, az életed szebb lesz.
Minden dobbanásom tied,
Csak mondjad: szeretsz!
És szárnyal e dal, tovább,
Hogy meghódítsa az egek honát.
Ritmusa egyre pergőbb,
Mert hajtja a vágy.
Tovább, tovább, tovább!
Zengjen e ritmusban minden szenvedély,
Hogy ne csak Én, Te is égj!
Lángolj fényesen,
Melegíts engem,
’s Te leszel az életem!
Hmmm…… – dúdolva –
Hát szólj csak egy szót,
Ha válaszod: Nem!
Ó – ó, bennem, megpattan egy húr!