Egy kis vallomás

A sötét ereje lankadni látszik,
át tör a hegyeken a hajnali fény,
betévedt napsugár arcodon játszik,
oly csendesen alszol, te tündéri lény!

Édes ajkadról enyhe mosoly árad,
még az éj titkos csókjairól álmodsz,
újammal érintem kacér kis szádat,
egy kis vallomás napok óta kínoz!

Érzem kedves a szívem érted dobban,
mindig rád kacsint az első napsugár,
mindentől féltelek, már egyre jobban,
imádom a csókod mi reggel rám vár!

Imádom tested kellemes illatát,
bájak varázsát mi belőled árad,
forró csókjaid csábító zamatát,
szíved melegét melybe létem zártad.