2024. október 9., szerda
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    egyéb

    Egy szubjektív idealista verse

    szilkatiSzerző: 10 hozzászólás514 megtekintés

    Egyik szemem a nap,
    másik szemem a hold.
    Pulykatojás-arcom
    pettyezik csillagok.

    Kékeslila az ég,
    ilyennek képzelem.
    Bronzba öntöm az őszt,
    mert így tetszik nekem.

    Néha azt hiszem, hogy
    a világ én vagyok,
    minden csak akkor van,
    ha épp rágondolok.

    Egyik szemem a nap,
    a hold másik szemem.
    Csak veled mit kezdek,
    magányos szerelem?

    Megosztás

    10 hozzászólás

    1. Bödön

      Szia Kati! Ez jó. Magányos szerelem. Ezért minden önkínzás ének…hiszen minden, ami van, ami létezik, az én vagyok, s minden dolog olyan, amilyennek én látom, ahogy én elképzelem. Vagy mégse? Jaj, dehogynem! Klassz, tetszik. Hátha tényleg így van, ki tudná megcáfolni? Üdv: én

        • Bödön

          Szia Kati! A dialmat tényleg nagyon klassz, mint eszmerendszer. Annyira logikus, és ésszerű. Szinte nem lehet rajta fogást találni. Mégse hiszek benne, tudod milyen a hit. De végül is minden eszmerendszer hit kérdése, mert a valóságot senki nem ismeri. Ki tudná megmondani mi az igazság? Egy felsőbbrendű lény, a Teremtő, hozta létre a világot, vagy magától jött létre a semmiből, az örökké létező anyag mozgásának törvényszerűségei szerint? Mindkettő mellett szólnak érvek, de vannak ellenérvek is. Hordj össze egy hangárba repülőgép alkatrészeket, s szórd szét a padlón. Biztos, h 13 milliárd év alatt ezek maguktól összeállnak repülőgéppé? Órákig lehetne vitatkozni rajtuk. Meg is tettük hajdanán a hajnalokig tartó hábéken, amikor már elfáradtunk a sok rázásban! 🙂 Én a teremtésben hiszek inkább. Üdv: én

          • szilkati

            Szia Bödön!

            A rep.gép alkatrészek még ha egészet alkotnának is, nem mennének át azon a minőségi ugráson /fejlődésen/ ami az élő anyag kialakulásához vezet. A példád inkább a mechanikus materializmusra jellemző. Egyébként nem sok különbség van aközött, hogy az anyagot vagy a felsőbbrendű teremtőt véljük öröknek, aminek vagy akinek az alakulása/alakítása hozta létre a világmindenséget./Persze csak szerintem./ Üdv: Kati

            • Bödön

              Na ja, a példák mindig sántítanak. Az egyébként már nekem is eszembe jutott, h itt egy és ugyanazon dolognak a két oldaláról van szó. A "földi" jelenségek közül a fény is ilyen ellentmondásos jelenség. Egyszerre hullám-természetű, s korpuszkuláris. Pedig e kettő egymásnak ellentmond. Vagy az egyik, vagy a másik. De ilyen pl. hogy a párhuzamosok a végtelenben találkoznak. Egyáltalán, mi az a "végtelen"? Matematikailag, és filozófiai értelemben? És hogy találkozhatnak, ha éppen úgy vannak definiálva, hogy nem találkozhatnak? "Több dolgok vannak földön és égen Horatio…" Szia Kati: én

            • szilkati

              Szia Bödön!

              Talán egy másik dimenzióban. Az anyagnak egy más tér-időbeli formációjában.
              Üdv: Kati

    Hozzászólás