Kaphat-e altatót az Ihlet? Mert hát illenék
tizenegy óra tájban aludni, hiszen még
másnap kelni, menni kellene.
De mit csinál a hason fekvő? Ágyba
dőlve vizet prédikál, s bort vágyva
lehel csókot a halott tomporára.
Hiába, nem ér feleannyit sem,
mert vers ebből nem leszen.
Pesszimista volnék, úgy hiszed?
Megeshetik. S kómálva, görcsölő
csuklóval firkálok tovább, csattanó
az nincs, és ahogy a pesszimizmusom,
az olvasó is esik. Pofára.
5 hozzászólás
Nagyon jót mosolyogtam rajta, ügyes kis vers. Gratulálok hozzá!
üdv, banyamacska
Ez (is) tetszett !:)
A harmadik versszakban sztm. felesleges egy "i"…
Üdv!
Nagyon jó, remek csattanóval.:)
Upsz, köszi Gyömbér, megy a korrekció:)
jaj, de jó kis vers 🙂