Csillagzápor alatt halkan vajúdik az éj –
Álmokat szülnek üvegtestű angyalok.
Csöndet lop körém a macskaléptű sötétség,
Míg a Hold arcára griberlit rajzolok.
Vonatfütty hasít az éjszakába élesen,
Messzire zakatol egy kósza gondolat.
Denevérszárnyakon suhannak el az órák,
Árnyak bújnak össze a kerti fák alatt.
Betakar az ég, ébenszín haja rám borul,
Karjával szorosan ölel a végtelen.
Bizarr film forog lobogó homlokom mögött,
„Minden jegy elkelt” villódzik a képeken.
Ablakomon meglibben a könnyű, kék függöny,
A tejútig vezet ágyamtól egy lábnyom.
Koboldok szemében csillan meg a pirkadat,
S reggelre elnyom a nyughatatlan álom.
2005. június 4.
3 hozzászólás
Kedves Netalka! Nagyon szép!
Netelka:) bocsánat elirtam:)
Köszönöm 🙂