rikító még a nyár
hősége szinte nyávog
ahogy a buszra vár
levetett zoknija a sarokban pihen
hajnalban a kertben járt
elbukott az árvácska portölcséreiben
erőlködik egy utolsót
felfűti a kazánt robban
a hang is remeg
majd olvadtan poshadt nyálként
a nyelveken loccsan
szikár férfiak állnak a parton
törzsükön moha piheg
hajukat copfba köti a szél
szemükbe fröcsköli vizet
a folyó sodra és az elmúló hév
4 hozzászólás
Kedves Edit!
Látványosan ábrázoltad!
"rikító még a nyár"…
de már nem soká!
Kiemelten tetszett:
"elbukott az árvácska portölcséreiben"
Mint ez is:
"hajukat copfba köti a szél"
Köszönet az élményért!
Gratulálok:sailor
Szép estét!
Köszönöm Sailor!
Kedves Edit!
Egy ideje követem a munkásságodat. Tetszenek a képek, amiket használsz, és nagyon jól oldod meg a zárványokat.
Egy megjegyzésem lenne itt csupán:
"szemükbe fröcsköl vizet"
vagy
"szemükbe fröcsköli a vizet"
Köszönöm a verset.
Üdv,
medve
Köszönöm szépen Medve!
Teljesen igazad van, nem is értem hogyan nem vettem észre.
👍🏻🙏🏻