Szánalmasak!
Ártalmasak!
S azt mondják
a pofátlanok,
ártatlanok!
De én tudom,
vágytalanok…
Nem találhattok
még egy fajt,
mely majd
magát írtja ki…
saját vérét szívja ki.
S én, ki látom,
másra vágyom…
testem húzzák,
lelkem zúzzák…
de fel nem adhatom.
De meg sem kaphatom,
amit óhajtok.
Emberek! tőletek
módfelett undorodom!!!
78 hozzászólás
Majd elmúlik.
Érzéseid nem idegenek tőlem sem. Az ember nevű szörnyeteg a legundorítóbb lény a teremtésben, vagy az evolúcióban, – kinek hogy. Förtelmes, vérengző fenevad, emellett gerinctelen, talpnyaló, álszent, hiú, önző, gyáva, hazug, tolvaj – mindent említettem? De, ha van köztük egy is….? tetszett! -én
Kedes Balázs!
Nagy megrázkódtatás érhetett, hogy ilyen jött ki belőled. Sajnos, van belőlük elég. Krüldd el őket, de a többi jóindulatú felebarátodat "szeresd, mint önmagdat" és bízzál bennük!
Szretettel: Kata
Kedves Balázs !
Valami végképp összetörhetett……..
Reméljük ez majd változik !
Szeretettel: Susanne
Mi is tőled. 🙂
Na persze, ez csak humor.
Artúrral értek egyet. a
Kedves Artúr!
Igen, tisztában vagyok vele (bár én azt remélem, nálam nem múlik), még anno meg is fogalmaztam ezt, de azok nem voltak ilyen mélyenszántóak… 🙂 És épp ez itt a probléma (elmúlik)… Egy idő után inkább nem foglalkoznak az emberek az undormányaikkal, és az csak tombol.
Köszi, hogy itt jártál,
Balázs
Szűkszavúságom arra vonatkozott, hogy nem tetszik a vers, sem a témája. Ha így állsz hozzá az emberekhez, akkor mit vársz tőlük cserébe magad felé?
Nekem más tapasztalatom van az emberekkel kapcsolatban.
Kedves Te!
Fel sem lehet sorolni mindet, és egyetértek veled. De én azért néha reménykedek (én bolond), hogy lehetnek jobbak… Megpróbálom ezt elősegíteni a rendelkezésre álló eszközökkel…
Vagy csak enyhíteni ezekkel a saját fájdalmam :))
Köszi neked is, hogy itt jártál és írtál,
Balázs
Kedves Kata!
Az évek során halmozódnak ezek bennem, aztán egy-egy pillanatban kitörnek. Egyébként azokat, akiket nem szeretnénk, gyakran elkerüljük (sors fintora), de akiknek nem kéne, könnyen megtalálnak minket… Csak tudnám miért. Ami meg a bizalmat illeti… Kevés emberben, de még annál is kevesebben kéne!! Bárki bármikor hátbaszúrhat :/ Az ember nem ismer kegyelmet, ha a saját individualizmusáról van szó. Tisztelet a kivételnek. :))
Köszi,
Balázs
Kedves Susanne!
Én már így is végképp össze vagyok törve, csupán az számít, hogy éppen a hullámvölgy melyik részén vagyok, és mekkora a szintkülönbség. Én is remélem. 🙂
Köszönöm,
Balázs
Kedves antonius!
Természetesen akinek nem inge, ne vegye magára 😛 És köszi, hogy itt jártál te is.
Mindenkinek köszi. :))) Jól esett azért mindenkitől. 🙂
Balázs
Kedves Balázs!
Mint olvasó én nem tartom humorosnak ezeket a sorokat. Hiába írtad le, hogy akinek nem inge ne vegye magára. Aki írásra adja a fejét, az a csalódottságát rengeteg módon kifejezheti. Ahogy Te tetted az túl lőtt a célon. Egy egy magyar közmondással élnék.
"ha ütnek fuss el, ha adnak fogadd el" vagy: "ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel"
Ezeket a sorokat nem bántásként írom.
szeretettel-panka
Kedves panka!
Nem tudom, hogy te hol látod ebben a humort… Én sehol. Teljesen komolyan gondolom amit leírtam, ezt látom/tapasztalom. Antoniusnak írtam, arra föl, hogy humorosan megjegyezte, ő is utál engem… Van egy szűk réteg, akire nem igaz a fent leírt, remélem beletartozom… Annak a többinek szól a versem, de ők bezzeg nem fogják felkapni a fejüket a dologra, nem fognak elgondolkodni, gerinctelenek, talpnyalók (többi amit mondott Bödön és tudod is mire gondolok),
És itt a probléma.
Amúgy ha ütnek, nem futok el, ha adnak, megnézem kitől kell elfogadnom, és aszerint döntök… A másikra inkább nem reagálok.
Ezek a sorok nem bántásból íródtak 😉
Köszönettel,
Balázs
Csatlakozom – de vannak kivételek.
Az ember rosszabb az állatnál – az ösztöneit követi /éhes vagy védekezik/ – az ember gondolkodik és
hatalomvágyból, kapzsiságból, egyéb aljas okokból öl.
"Oly korban éltem én e földön…
…mikor az ember önként, kéjjel ölt,
nemcsak parancsra…" /Radnóti/
Szia karolina!
Ismerem Radnóti több versét, ez egy kedvenc (első vers, ami megfogott tőle, egy könyv első lapján olvastam részletét) :))) Nagyon örülök, hogy eszembe juttattad, mostanság ki is ment a fejemből a dolog… Egyébként teljesen igazad van. És már régóta rávilágítanak egyesek, hogy ez nem jó… mégsem változik semmi. Sőt, csak rosszabb lesz…
De talán van remény, legalábbis jó ezt hinni 🙂
Köszönöm,
Balázs
Az oroszlánról, a tigrisről, a gyilkos fehér-cápáról azt tartjuk mi emberek, hogy vérengző fenevadak. De vajon mikor fordult az elő, hogy oroszlánok, oroszlánok ellen háborúztak és kiirtották egymásnak még az írmagját is? Volt-e valaha, hogy a tigrisek faji alapon – ez a tigris nem olyan tigris mint mi, fő tigrisek– lemészárolták volna a kevésbé értékesnek tartott tigriseket? Meggyalázták, megerőszakolták, meggyilkolták-e valamikor is a gyilkos fehér-cápák a kislány cápákat, alakoskodtak-e, loptak-e csaltak-e, hazudtak-e? Sztem a téma jó, és sztem mindenről lehet írni. A költő /író bemutathatja a legsötétebb érzelmeket is, amelyek a szívében dúlnak. Akkor jó író / költő, ha bemutatja! („Tiszta szívvel betörök / ha kell embert is ölök”) Egyetlen kritérium van: legyen jó, amit ír!
Kedves Balázs!
Mint a vulkán, úgy tört fel belőled a keserűség. Mindenkivel előfordulhat hasonló lelkiállapot. Remélem nem sokáig tart. Kívánom, hogy minél előbb elcsituljon ez a tűz, mert felemészthet.
Szeretettel: oroszlán
Kedves Rebbel! Én, embernek érzem magam. Azt is mondhatnám sértésnek veszem, ha nem tudnám mily nagy a keserűség benned. Szépen ecsetelted, jó a versed, tetszik, de helyedben én meggondolnám, hogy feltegyem é valahová? Próbáld más szemmel nézni az embereket és tedd fel a kérdést magadnak: vajon bennem is van hiba? Szeretet költözzék lelkedbe, szívedbe. Szeretettel Éva
Kedves Oroszlán!
Köszönöm, hogy itt jártál, remélem nem emészt fel, és túllépek a dolgokon időben.
Köszönettel,
Balázs
UI: Bödönnel egyetértek, ezeken én magam is gondolkoztam, és remélem megfelelek a kritériumnak…
Kedves Éva!
Sajnos én magam is ember vagyok. Nekem is meg vannak a rossz tulajdonságaim (még ezek is, de én megpróbálok az undorító emberi felen felülkerekedni, és az ember jó oldalát meglovagolni). Aki ezen megsértődik ahelyett, hogy elgondolkozna, javításon gondolkozna, az a saját vermét ássa tovább. Örülök, hogy nem döntöttél így.
Hogy feltegyem-e valahová? Természetes, hogy felteszem. Ha esetleg ezekért a művekért kitaszított leszek bárhonnan is, akkor úgy látszik rátapintottam a lényegre, és félnek… Ha nem, akkor valamelyik nincs meg.
A kritikákra és más szemléletekre pedig nyitott vagyok. Nem félek tőlük, még meggyőzhető is vagyok.
Újfent köszönöm mindenkinek,
Balázs
Rebbel, vannak dolgok, amikre az életkor sem ad felmentést, de még a hirtelen felindulás sem. Ez az írásod olyan.
Ha meg tudod tenni, ne válaszolj a hozzászólásomra, mert egy Kedves szusitól biztos harakirit követnék el…
Balázs, ki kell ábrándítsalak, a felsorolt tulajdonságok benned is megvannak. A részeid, mint minden embernek. A kérdés csak az, mennyire tudod őket kontrollálni, esetleg elfojtani.
Egykor én is úgy éreztem, jobb vagyok, több vagyok, mint a többi ember. Azóta megvilágosodtam. Megismertem embereket, jó embereket, és rájöttem, az élet nem fekete-fehér.
Remélem, te is megvilágosodsz, mert az ilyen versek véleményem szerint nem vezetnek sehová.
Még egy kérdés motoszkál a fejemben, fel kell tegyem: mi volt a célod a feltöltéssel?
"Nekem is meg vannak a rossz tulajdonságaim (még ezek is), de én megpróbálok az undorító emberi felen felülkerekedni, és az ember jó oldalát meglovagolni"
Tudom, hogy vannak jó emberek, ezzel nem szállok vitába. Nem is őket akartam ezzel megsérteni. Nem nekik szól a vers, de a hozzájuk hasonló emberek szemét is fel akartam nyitni, hogy nem szabad hagyni ezt.
Az, hogy vezetnek-e valahová ezek a versek, nem tudom, nem az én tisztem eldönteni. Én leírom amit gondolok, és ha úgy érzem, megosztom másokkal. Ugyan az motivált, mint a többi feltöltött műnél. Úgy gondolom csak a fióknak írni nem sokat ér, ha már mondok valamit, nem rejtem véka alá. Azt hiszem ehhez jogom van, feltéve, ha tűröm/elfogadom a kritikát/fejmosást, amit kapok érte, és mérlegelem vajon jogos-e vagy csak sértettség…
Újra csak én, tudom untok 🙂 A költőnek joga van bármit, bármilyen témáról, bárhogyan megírni. Ha ölni szeretne, azt, ha mocskos vágyait kívánja kiélni, azt! CSAK AZ AMIT ÍR LEGYEN JÓ! Általában az "elvadult" versek a legjobbak, mert a nagy-nagy indulat mindig őszinte. Lsd újra: JÓZSEF ATTILA. Vagy: VILLON!!!! indulat nélkül sztem nem is érdemes írni!!!!
csak keményen, csapj szét közöttünk, hijnye 🙂
Örülök, hogy itt jártál laca 🙂 Köszönöm!
Balázs
Igazából nekem inkább csak az általánosítás nem tetszik. Amúgy miért is ne menne neki egy költő bizonyos embercsoportoknak. No, de az egész emberiségnek? Kicsit durva.
🙂
Ja, ja! De pl. József Attila is általánosságban ment neki ez embereknek, amikor azt írta: tiszta szívvel betörök, ha kell embert is ölök. Ezek a sorok nem bizonyos embercsoportokra vonatkoztak. Nam az írta, hogy egy burzsoá bankba tör majd be, s egy rohadt tőkést fog megölni. Neki, abban a pillanatában bárki megfelelt volna. Persze más kérdés, hogy ez csak egy vers, nem ölt volna meg senkit, mint ahogy Rebbel se "úgy" utálja az embereket, hanem csak a vers kedvéért. De őszinte!!! Üdv én
Kedves Balázs!
Már a feltöltés napján olvastam a versed, hogy miért nem írtam hozzá, remélem a következőkben kiderül számodra.
Te hová sorolod magad? Talán önmagadtól is undorodsz?
Én embernek érzem magam, nem értem miért undorodsz tőlem, tudtommal sosem vétettem ellened? No, ne egyszerűsítsük le ennyire a dolgot. Az állatok között is találunk számtalan olyan fajt, ahol a hímek egymásnak esnek, élet-halál harcot vívnak, azért, mert ösztönlények. Az embert az különbözteti meg az állattól, hogy tud uralkodni az ösztönei, és indulatai felett, tehát, a hirtelen felindulásból elkövetett dolgok lealacsonyítják az embert. Te még nagyon fiatal vagy, viszont rohamosan közeledsz a felnőtt kor felé, nem árt, ha elgondolkodol ezeken. Folytatásban leírok neked egy régi, talán tréfásnak nevezhető tanulságot. (folyt.)
(folyt.)
A férfi nap, mint nap hallja, sőt a kerítésen át látja, hogy szomszédja veri a feleségét. Bármi felbosszantja, előveszi a kötelet és üti az asszonyt. Egy alkalommal, amikor éppen előveszi a szomszéd a kötelet, átszól a kerítésen, és magához inti.
– Nem így kell ezt szomszéd, áztasd be a kötelet, hagyd egy éjszaka állni, no, azzal lehet igazán nagyot ütni! Ez így semmit sem ér, csak jól áztasd be a kötelet!
Megörül a szomszéd – hm, igaza lehet – s megfogadja a tanácsot.
Másnap megjelenik a szomszéd a kerítésnél, s megköszöni szomszédjának a jó tanácsot! Többé nem verte az asszonyt, de gyakran lehetett látni a kötelet kiterítve száradni.
Nos, remélem érted, miért nem írtam első alkalommal hozzászólást a versedhez!
Üdv. Ida
Most kérdés, ha írunk egy vershez, jó-e, ha önkéntes lélekbúvárként a szerzőt molesztáljuk, s nem a verssel foglalkozunk? A költő kora nem számít!!! Jaj, istenkém! Nehogy már lebeszéljük Rebbelt! Nehogy már a mi ízlésünk, elképzeléseink szerint kelljen írnia!!!!
Mindenki úgy ír ahogy tud, és azt amit akar. Na de ha az olvasót, mint embert úgy szólítja meg, hogy "undorodom tőletek", az mit vár? nehogy már a nagy költőkhöz soroljuk e bátor hőstettét! A költészettől nagyon de nagyon távol áll ez a fajta megnyilatkozás!
Nos mi nem undorral, csak jó szóval próbáljuk tudtára adni azt amit a verse kiváltott belőlünk.
Tetszik vagy nem, ez van!
ha legalább egy szót kihagyott volna, más lenne a helyzet.
ez az egy szó: "tőletek"
Bödön, a "verssel" azért nem foglalkoztam, mert nincs vers, csak indulatos üvöltözések vannak, irodalmi értékek nélkül. Természetesen írhat bárki bármiről, ha kellőképpen lehűtötte az indulatait. Szülők, nevelők kötelessége, hogy megtanítsák a gyerekeket uralkodni az indulataik felett, s nagyobb részben igenis megtanulják még gyerekkorban, csakis úgy válhatnak értékes emberré. Miért nem hagyod a fiatalembert, hogy kellőképpen lehiggadjon, s esetleg elgondolkozzon, hogy helyesen cselekedett-e. Lehet, hogy megszívlelné a tanácsomat, s higgadtan megírná a verset, amiből kiderülne számunkra is, hogy nem az egész emberiségtől undorodik… Természetesen írhat hirtelen felindulásból, de higgadjon le mielőtt elküldi, s ne bántsa meg az olvasóit azzal, hogy undorodik tőlük. Ha Neked nem jött át a példáimból, hogy mit is akarok mondani, attól tartok, rajtad nem lehet segíteni, de adj esélyt a fiatal generációnak. Köszönöm. Ida
Tehát mi itt mindenki (engemet kivéve) vindikáljuk magunknak a jogot, mint szegény jó Horger Antal úr, anno valakit, hogy neveljük a Rebbelt? Csak azért mert ő csak 16? Akkor nem támad nevelni kedved, ha valaki 56, és olyan mondatokat ír, hogy ihaj, hogy általános ötben kettes alá-t kapna érte? Szeretettel üdvözöllek (Ez csak egy vita, senki nem haragszik senkire)
Persze, hogy nem. Minden alkotás nem tetszhet mindenkinek. Nekem ez a vers nem tetszik, de attól még helye van itt az oldalon. Nem tisztem eldönteni, ha nem ütközik a szabályzatba. Amúgy meg, mit tudom én, miért nem tetszik. Talán nem egyezik a felfogásommal, de attól még nem fogom minősíteni az alkotót.
Mellesleg József Attila sem általánosságban írt, mert bizony nem azt írta, hogy embereket öl, csak embert. Bizonyos csoportoknak én is szívesen adok fricskát, ha van miért, de továbbra is azt gondolom, nem jó általánosítani.
Kedves Rebbel!
Kirohanásod teljesen felesleges.
Egyrészt, te is ember lennél, vagy mi, másrészt az egész úgy hat, hogy a saját fajodtól undorodsz, és e pár sorral vigasztalódsz. (Na, most jól kiadtam magamból… blablabla…) Nekem az jön át, üzensz nekünk, a (tudvalevőleg) nem tökéleteseknek, te pedig különb vagy nálunk. Nem hiszem, hogy így gondolod…
Sikerült egy irodalmi szempontból nem egy értéket hordozó alkotással előrukkolnod. Hogy fölraktad, az nem baj, ha van egy kis önkritikád, utólag majd jót röhögsz saját magadon. Ne akarj világmegváltó témáról írni, vagy ha igen, csak óvatosan, mert az akaratod visszafelé sülhet el…
Reagot nem várok, véleményem attól még nem fog megváltozni.
Jó alkotást kívánok.
Üdv,
A.
Ez a helyes, Andrea! nehogy már vitatkozzon veled ez a Rebbel! Mit képzel! Tizenhat éves, és vitatkozni mer veled, aki mennyi vagy? Megmondtad, hát, megmondtad, és slussz!
A tetszik-nem tetszik kérdés nem vita tárgya. Én legalábbis nem szoktam a véleményemet változtatni, akárhány éves is vagyok… Szurkálódunk, szurkálódunk? Hadd ne érdekeljen engem ez…
Nem is erről van szó, hanem arról, h azt mondod: "reagot" nem kérek"! Ha már valakit megszólítottál, ugyan, hadd válaszoljon mán! A válasz másokat (is) érdekelhet! Üdv. én
Szia rebbel!
Nem látom másnak csak egy pillanatnyi hangulatképnek az egész verset .(Ez a pillanat pedig a dátum szerint már úgyis egy kerek éve volt)
Személy szerint bennem fel sem merült , hogy a mindennapokban utálnád te vagy bárki más az embertársait ..csak rossz kedvel , szomorúan, vagy mérgesen írunk ilyet , és ki ne volna néha az. A gondolat szabad kinyilvánítása pedig mindenkinek szíve joga, így neked is. Szerintem jó, hogy kiírtad akkor, ahogy jött , jót tesz a léleknek, átlendít a rossz perceken..remélem . .Ilyen értelemben ha így van, és miért ne lenne így örülök, hogy olvashattam.
Szeretettel:Viktória
Szia Viktória!
Oooo basszuskulcs. Most nézem, rosszul dátumoztam, reflexből 2012 még bennem volt. ez pár napos. Bocsi :)))
Egyébként igaz amit írsz, a többiek, meg meg ne sértődjenek jobban, nekik is válaszolni fogok, amint kulturált hangnemben el tudom mondani, hogy miért vélem balgaságnak amiket a fejemhezvágnak itt… 🙂
Örülök annak, hogy örülsz, páran vannak legalább.
Köszönettel,
Balázs
Kedves MINDENKI!
Több részletben fogok válaszolni, azaz nem is egy válasz ez, hanem egy eszmefuttatás, ami a kommentjeitek miatt fogalmazódott. Nem fogok mindenkinek külön válaszolgatni, mert látom nincs értelme, nem figyelitek…
"No, de az egész emberiségnek? Kicsit durva." /Artúr/
Pontosan, az egész emberiségnek. Én nem látok ebben problémát. Mindenki tudja, hogy az emberiség nem az, aminek mondja magát. Azért nevezi magát civilizáltnak, mert képes arra, hogy megölje a sajátjait, pusztán materialista, vagy csak mássági okokból. A másik, ami hiba, az, hogy mindenki hagyja (a legtöbb bírálóm azt hiszem pont ilyen), hogy bedarálják a mindennapok és nem képes már kívülről nézni a sok undormányt, amit mi emberek művelünk a környezetünkkel, embertársainkkal, önmagunkkal. Nem vesszük észre, hogy nincsenek konkrét céljaink, csak éljük az életünk, és próbálunk beolvadni, kerülni a szemkontaktust a villamoson/buszon, stb…
/folyt. köv/
Az a probléma, hogy mindenki (nem mindenki) csak moralizál. Ez egy irodalmi oldal, hó, hahó! Nem szólna hozzá valaki a vershez is? Szótagszám, ritmus, képek, stb?
Kedves Mindenki!
Ha bárkit is érdekelnek a válaszok arra, amiket itt most a fejemhez vágtatok, egy cikkben hamarosan összegzem, mert ez megérett már arra… Köszönöm megértéseteket, ott tovább lehet szapulni, ha nem tetszik…
Köszönöm,
Balázs
Bödön!
Már megállapította nem egy ember, hogy semmi irodalmi értéke nincs… Ezek után, nem is várom el már, hogy ilyen témában szóljon hozzá bárki is… Már a koromat szóbahozva, megkaptam így burkoltan, hogy kis taknyos vagyok, ne pattogjak… Legalábbis nekem ezekből ez jön le (lehet olyan hibásan, mint ahogy a felháborodók következtetnek a versemből vagy "versemből")…
Figyelj, Mátyás király 15 évesen már király volt! Undorodom attól, hogy valakit a kora alapján parentáljanak el!!! Annyira igazságtalan!!! Aki kora alapján ítél el, vagy skatulyáz be valakit, annak ideje tükörbe néznie!!!! – én
És melyik írásnak van itt irodalmi értéke???? Majd lesz, lehet, ha egy kiadó kiadja, és egy könyvkereskedő megveszi!!! Addig senki ne beszéljen "irodalmi értékről" Én se!
Szia Rebbel!
Nagyjából értem és átérzem, mit akarsz kifejezni. De egy felelősségteljes író így nem fogalmazhat! Ha indulatos vagy, akkor is meg kell válogatnod a szavaidat, különben támadási felületet szolgáltatsz, és olvasótársaid nem a valós üzenetet fogják megérteni.
Nem nyilatkozhatsz úgy, hogy undorodsz az emberektől, mert nincs jogod hozzá! Egyrészt mert te is az emberek része vagy; másrészt te is biztosan rendelkezel számos rossz tulajdonsággal, még ha ezt nehezebb is észre venni, mint másoknál. Egy igazi költő példát mutat és világosságot ad, ami azt is jelenti, hogy nem általánosít és nem épít sztereotípiákra. Differenciálni kell, és alaposan átgondolni, az emberek mely hibáiról írsz. A megfontolt, visszafogottabb hangnem pedig sokszor nélkülözhetetlen, csak így maradhatsz objektív és elfogulatlan.
Felindulásból írni pedig a legrosszabb tanács, mert csak egy adott lelkiállapotot közvetít, és nem az igazságot. Szerintem érdemes volna az ifjúkori hévet kissé félretenni, s komolyabb stílusban és tartalomban foglalkozni a témával. Akkor lehet értékes a műved, ebben a formában csak egy gyenge, kétségbeesett felordítás. Ez a véleményem, remélem, segítettem vele valamelyest.
Üdv.:Tamás
Miről beszélsz Jerry? A verset nem lehet korlátok közzé szorítani! Oscar Wilde mondta. nincs olyan, hogy erkölcsös mű, vagy erkölcstelen mű! Csak jól megírt mű létezik, és rosszul megírt!!!! Nem világszínvonalú ez a vers, de Rebbel még csak 16! De őszinte!
Kedves Bödön!
A verset tényleg nem szabad korlátok közé szorítani, amennyiben az őszinteségről és önkifejezésről van szó. Egyébként semmilyen korlátokról nem beszéltem.
A stílust viszont időnként nem árt megzabolázni, mert az ízléses és választékos megfogalmazást minden irodalmi műnek meg kell tartania, függetlenül attól, hány éves a szerző! Lehet, hogy nem egyezik a véleményünk, de nem vitatkozom, tiszteletben tartom a tiédet.
Én nem kritizálom Rebbel korát, az ő korában sokkal rosszabb verseket is írtam, hála Istennek el is tűnt mindegyik! Az ifjúság hevessége egyébként nem csak a tizenéveseket, hanem a harminc és negyvenéveseket is elragadhatja, de abban már nem vagyok biztos, hogy ezek maradéktalanul tiszta és őszinte "alkotások", amit az ember a későbbiekben is igaznak hisz és gondol.
Rebbel! A te őszinteséged egyértelmű, és remélem, hogy egy nap sokkal igényesebb és vállalhatóbb formában fogsz az emberekről nyilatkozni.
Jerrynostro!
Így a cikk írása közben, már ma sokkal igényesebb és vállalhatóbb formában nyilatkozom az emberekről, csak kérdés mi jut el hozzátok…. Ott van "Az igazság" c. versem… Szerintem elég korrekt, és a birkázás és a többi nem véletlen. És a való életben is kultúráltan nyilatkozom, ez most ilyen lett…
Részletek a cikkben.
Elhiszem, magam is olvastam jobb műveket tőled.
És ahogy egyre többet látsz, tapasztalsz a világból, annál összeszedettebben, érettebben, és meggondoltabban fogsz írni. Most valóban "ilyen lett", a kritikákból és a saját hibáidból tanulva, máskor bizonyára sokkal magasabbra teszed a mércét.
" a kritikákból és a saját hibáidból tanulva, máskor bizonyára sokkal magasabbra teszed a mércét."
Tévedsz :), ha lesz még ilyen, attól függetlenül, hogy szétcincáltatok, én még leírom, akár fel is rakom. Szerintem szükséges, pláne a reakciókat látva… Felkavarta az állóvizet. Ehhez kétség sem fér. Szerintem pont ráfér az emberekre (úgy mindenkire) hogy néha nyíltan kimondják a dolgokat, és én ilyen vagyok. Ha nem tetszik, szétcincálhattok, vannak amit elismerek. Tudom, hogy durva volt, nem is akartam bántani azt, aki nem közvetlenül bűnös, de az az ő baja, ha magára veszi. :)) Bár ez mindig így van… az sértődik meg, akinek nem kéne, és az megy el felette, akinek el kéne gondolkoznia. Emberek… 😛
"Mindennek van ellensége, de a mindenségnek legnagyobb ellensége az ember ! "
mondá szegény anyóskám, aki még az ő nagypapájától hallotta, akinek a nagypapája mondta
186o-ban.
Szeretettel,Zsófi
Andi!
"nem baj, ha van egy kis önkritikád, utólag majd jót röhögsz saját magadon."
És ez sokatokra igaz :)) Ha nem érdekel, egyáltalán mit keresel itt???
Kérlek a konfliktust ne generáld feleslegesen, azaz többet kérlek ne írj ehhez az alkotáshoz, ha nincs újabb érdemi információ a verssel kapcsoltban. Azt hiszem ez korrekt kérés.
Köszi.
Sajnos úgy látom, a hozzászólások kezdenek átmenni a személyeskedés szintjére. Bödön említette, mikor fog valaki hozzászólni az alkotáshoz, mint vershez? Speciel én versnek tartom ezt az alkotást, csak éppen nem tetszik. Nem találkozik az ízlésemmel. Részemről ennyi. Ettől még sok más olvasónak tetszhet az írás. Még egyszer elolvasom a hozzászólásokat és lehet, hogy gyomlálni fogok.
🙂
Egyelőre nem vészes. Nem gyomláltam, mert akár még tanulni is lehet belőle mindenkinek.
Én is tanultam a hozzászólásokból. Sokat.
Egy megjegyzést azért még hozzáfűznék, mint saját véleményt.
MINDEN vers pillanatnyi érzésekből fakad. Onnan táplákozik, amíg el nem készül. Ha valamin hosszabban rágódunk, az bizony próza lesz.
Mindenkinek további jó alkotást kívánok!
Szia Rebbel!
Utoljára írok, aztán tényleg lezárom a mondókámat. Én abszolút helyesnek tartom, hogy kritizálod az embereket, és fel akarod rázni az állóvizet, egy költőnek valójában ez az egyik kötelessége. Az őszinteség pedig a gerince mindennek. Nincs benne egy szó, amit sértőnek éreznék. Én csak a fogalmazás minőségével nem nem voltam elégedett, mondhatnám úgy is, nem tetszett, de ahogy már leírták előttem, ez kizárólag ízlés kérdése, szubjektív vélemény. Te döntöd el, megfogadod-e a tanácsokat, vagy mész a saját utadon, a legjobb belátásod szerint. "Szétcincálni" itt biztosan nem akar senki.
Egy másik oldalról műved igen nagy értékkel bír, hiszen nem kevés alkotó figyelmét felkeltette, és hozzászólásokból sem szenvedsz hiányt. Senki nem közömbös, és szerintem ez a legnagyobb siker, amit egy író elérhet.
Ezzel búcsúzom,
Üdv.:Tamás
Szervusz Tamás!
Én még mindig úgy érzem, hogy a megfogalmazás minősége is indokollt, helyes. Ti úgy látjátok, én így. Én a tanácsokat mindig megfogadom, az már más kérdés, hogy legközelebb hajlandó vagyok-e adni rá. Néha hasznosak, néha teljesen haszontalanok amiket mondanak mások… És legfőképp egy olyan ember, aki alkot, maga gondolatait írja le, végsősoron nem hagyhatja, hogy mások kénye-kedve szerint kelljen ezt írnia, megfogalmaznia. 🙂 Ha valakinek nem tetszik, tűrnöm kell a kritikákat és kidüllesztett mellkassal fogadni a dicséretet, igen ez az enyém.
Ez így van, és én is sikernek könyveltem el.
Köszönöm a figyelmedet,
Balázs
Kedves Rebbel?
Mi ez a költői túlzás?
Nem mondom, hogy remekművet alkottál, de mindenképpen figyelemfelkeltően írtál, nem lehet elsuhanni az írásod mellett, és én mondom Neked, nem is az Úr mondá, hogy ez mindenképpen dicséretes. 🙂
Barátsággal: Noémi
A kérdőjel a Kedves Rebbel után pusztán a véletlen műve, nem átalukás! 🙂
Kedves Rebbel,
muszáj nekem is beleszólnom. Először Bödön írását olvastam, és csak utána jutottam el ide. A magam részéről úgy gondolom, hogy az "undorodom tőletek" a felkiáltó jel után nagy betűvel kellene, hogy kezdődjön, a végén szintén ezt várnám. A vastagon szedett rész véleményem szerint felesleges, a felkiáltó jel így is elég nyomatékot ad, és hidd el, anélkül is észrevenni, hogy mit kiabálsz.
Nekem a szerkesztés nem tetszik. Nem kizárt, hogy én asszociálok rosszul, de ez bennem olyan érzést kelt, mintha valaki állna egy tér közepén, és ordibálna. Ugyanezt az érzést kelti a három (és szintén felesleges) felkiáltó jel a végén. A három pont sem igazán jön be, az olyan sóhajtozós, de akkor most kiabálsz, vagy sóhajtozol, hogy milyenek az emberek?
F: Természetesen van igazság abban, amit írsz, és megértem a kiábrándultságodat is. Sok ocsmányság van a világban. Nem kell elmenni mellette. Mégis, a kifejezésmódon finomítanék, hiszen – mondd meg – mi értelme volt megbántani vele azokat, akiknek rosszul esett ezt olvasni?
Üdv,
Miléna
Ha 25 feletti lennél meglepődnék. Kicsit vergődés ez. Majd elmúlik. Elmúlt már ? 🙂
Ági
Szia Noémi!
Köszönöm, tudom, hogy nem remekmű, nem is mondta senki, hogy az lenne… :)) Köszönöm, hogy erre jártál, és örülök, hogy ennyi embernek megmozgattam az agysejteit. Ez az egészben a legjobb.
Balázs
Miléna!
Én pedig úgy gondolom, hogy nem… Az csak egy kiemelés, az Emberek a felkiáltójel az a nagy hangsúlyt jelenti (ténylegesen egy felkiáltás) utána pedig, simán, hogy undorodom tőletek, nem egy új dolog az ott…
A vers végén pedig az egy kiemelés, ha mondjuk szavalnák (azt úgy se, de aki olvassa magában, az is úgy olvassa), akkor ott lenne a hangsúly, az lenne hangosabban, az van kiemelt helyen…
(folyt. köv.)
Egyébként az eleje tényleg egy kicsit ordibálós, az első két sor, aztán az azt követő 2 "versszak" az olyan lehangolt, melankolikus, aztán utána a következő, a hosszabb, az kissé feldúlt, a végére pedig megint lagymatag, már-már csak keserű suttogás…
A vége meg egyértelmű, megrengethetetlen véleménynyilvánítás (abban a pillanatban).
Köszi
Balázs
UI:Egyébként nem akartam senkit megbántani, nem ez volt a cél, a cél a felrázás, ébresztés… Kicsit durva lett, elismerem… Menne ez jobban is, máshogy. Majd lesz rá még alkalmam, remélem az is hasonló olvasottságú lesz, mint ez :))
Ági!
Nem, nem vagyok 25 felett, és az, hogy vergődés… Lehet, de most ebből az egy versből ne vonja le senki azt, hogy én mindenkit utálok és kerülök, mint a pestisest, vagy teljesen reménytelennek látnám az emberiség sorsát… Ez egy pillanatnyi, "hirtelen felindulásból elkövetett elkedvtelenedés" volt, nem több… Egyébként sok jó oldalát ismerem az embernek, és én is az vagyok a rosszakkal, jókkal együtt.
A többire is hamarosan válaszolok, köszönöm a türelmet :))
Köszönöm, hogy itt jártál
Balázs
Szia!
Kivártam. Annál is inkább, mert igyekeztem "megrágni" a versedet. Nem fordult ki a számból, egyetlen egy oka van ennek. A korod. Ezt be kellett nyelnem ahhoz, olyan értelmet kapjanak a soraid, ami jellemző a mai fiatalok többségére. Megírtad, feltetted, és bumm. Robbant a bomba.
Az, hogy emberek vagyunk, ez ajándék , hiszen ez az alak felruházott bennünket,értelemmel, cselekedetekkel. Tanuljuk az életet, és egy fiatal, teljességgel másként szemlél, gondolkodik, és tálalja fel mondanivalóját.
Forrófejűség, "én biztos, hogy jól látom" stílus. Néhol nyegle, néhol bántó, aztán olykor-olykor
megbánó hullámzó viselkedés jellemző.
folyt…
A vers is valahol nálam úgy csapódik le, hogy tele vagy sok mindennel, és azok, akik körülötted vannak mind másképp cselekednem. Jelen esetben mintha ellened. Ez egy érzelmi hullámot negatívot vált ki benned. De várj , csak lassan lépdelj előre, és lecsillapodik , ha nem is teljesen, mert nem minden fénylő, de a bölcsesség, sokszor kincset ér.
Én is azon az úton haladok, persze messzi van, de egy út az emberiségé, veled együtt.:-)
Szeretettel:Selanne
Szia!
Azért gondolod ezt, mert nem ismersz… Ez nem a te hibád, nekem is később kellett volna ezzel előjönnöm.
"Forrófejűség, "én biztos, hogy jól látom" stílus. Néhol nyegle, néhol bántó, aztán olykor-olykor
megbánó hullámzó viselkedés jellemző."
Nekem állandó viszályom magammal, vajon én gondolkozom rosszul a világról, a működéséről, vagy én vagyok azon kevesek egyike, akik tisztán látnak… Egyáltalán mi a tiszta, mi az igaz? Ez relatív, és nem mondom senkinek, hogy egyet kell velem értenie, meg kell értenie, mert minden ember különböző, és aszerint alakul ki bennünk egy világlátás, világhozzáállás, hogy mi mindent él át. Vannak olyan dolgok, amikről egyes emberek egyformán gondolkoznak, de másról már nem…
Egyébként az, hogy fiatal vagyok… Szerintem nem csak azért ilyenek a fiatalok (most ne az én korosztályomról beszéljünk, hanem mindenidők fiataljairól) mert ők kettő között vannak, és tisztán látják a hibákat, és nem törték be őket arra, hogy ugyan, nem szabad ezt mondani, mert valakit megbántasz vele.
Ami pedig az emberiséget illeti, van sok jó tulajdonsága, de sok a gerinctelen féreg is, ezt így kimondom, akár meg is lincselhet aki akar, de ez így van. És ezt mindenki tudja, és mindenki hagyja… Nem egy példa van rá, és az emberek nem tesznek semmit… És itt a probléma, hogy mindenki a saját dolgaival foglalkozik, és senkit sem érdekel a másik, mert őt békénhagyják… (persze vannak kivételek, de most nem róluk beszélünk).
És a vers is ezeket ütlegeli, azt, hogy háborúzunk hülyeségekért, hogy azt mondjuk mi mindent tudunk, a civilizáció csúcsa vagyunk… De közben primitívek vagyunk, alávalóak, stb…
Kedves Rebel!
Nagyon felkavartad a vizet ezzel a verseddel. Itt a Napvilág társaságában ritka módon.Én a vastagon szedett két mondatot emelném ki versedben."Szánalmasak! Ártalmasak!" Hallottam már ezt a szókapcsolást életem során ilyen formában. hála Istennek nem túl sokszor. Szerencsém volt, nem kerültem olyan emberek közé. Nem baj,hogy Te most elkiáltottad magad.Valami olyan élethelyzetbe kerültél,hogy így reagáltál. Ezt vers formában tetted. Erre való a vers.A vers az születik, nem tervezetten, ha meg úgy akkor is hagyhat kívánnivalót maga után.Folytatás…Aztán a befejező vastagon szedett sor/a közte lévőt nem olvasom/valami kétségbeesést ad tudtomra. "Emberek! undorodom!!!" Együtt érzek veled de nem azonosulok a gondolataiddal.Folyt…
Nem tehetem. tudod azt hiszem én szeretetből szeretetre születtem. ezt szeretném gyakorolni, ebben kiteljesedni.Téged is szeretlek! Írjál máskor is, más hangulatban. Szívesen olvasnám. jól lehet nem kapsz ennyi hozzászólást de nem az a lényeg. A lényeg az,hogy ha már a teremtésben ilyen sokszínűek vagyunk akkor tegyük írásainkkal is szép színessé ezt az oldalt.Talán a "Napvilág" íróközössége még sokáig mindnyájunknak segít ebben.Szép napokat kívánok neked!
Szeretettel üdv:hova
Azt hiszen, néha egy egy rossz pillanatunkban voltunk már mindannyian, így mint Te, aki ezt kiadtad magadból. Én biztosan. Én is leírtam már ilyeneket, de végül is a fiókom mélyén hagytam.Pedig olyan jólesett volna kiordítani magamból. Hát Te ezt tetted.Most rag rím ide vagy oda, nekem a mondani valója volt a lényeg.
Szia alexa!
Sajnálom, hogy csak most reagálok, de nem vettem észre, hogy írtál. 🙂 :/
Hát azt hiszem köszönöm, tény hogy nem egy remekmű, de szerintem néha többet ér a kimondott szó, mint bármilyen takarózás, ködösítés… Mert néha csak így értenek az emberek…
Üdvözlettel,
Balázs
Ember embernek farkasa
a földön nem lesz béke soha!
Nem értem miféle ember háborodik fel az ilyesmin, az ember a föld nevű bolygó minden egyes problémájának a góca.
Én is így érzek, de a vers csak közepes.
Üdv:
Tristitia