Én már csak magamból élek.
Magam jegén vágom ki a léket.
Magam egén reptetek sárkányt.
Tériszonyommal járom a magas párkányt.
Nem kergetek délibábot.
Nem is alszom téli álmot.
Humort humorral torolok,
bár a kedvem sötétben kódorog.
Teli zsákom egyre könnyebb,
de nem ejtek múlt terhekért könnyet
Fásulásom, mint a retek,
dagadt vagyok, piros, repedt.
Sejtéseim lám igazak!
Minden ami jó volt, mára vacak.
Felderengés sötét korszak,
korosztályom pállott borszag
Serénységem erőlködés.
Ez van! Tudom. Ez van, na és?
Magam jegén, magam egén,
a jövőbe, s így a múltba lépek,
ez a sors szerinti képlet
Eltompulnak a kemény dárdák,
húst szaggató fogak hullnak,
feszes izmok faggyús párnák,
fittyedt, löttyedt, ronggyá nyúltak
Pigment siet hanyatt-homlok.
Elhagyod a hajad homlok?
Szép magasra ívelődve
kukucskálsz a levegőre.
Opállá áll a sajtó betű.
Mind csak petty, mint a tetű.
Karod rövid olvasni már
-lenne nagy bár, mint a batár-
Hangos zene? Darts döfés!
Fogból hulló kék tömés.
Csendre vágyik a szőrös fül,
s üldögélni egyedül
Vérnyomás az eget veri!
Szívtelen, ezért meri.
Orrnyereg karvalyt gúnyol.
Mázsa lesz a kiló lúdtoll.
Nincs már eskü semmire.
Nem kötelez haza, sereg,
sem az ifjú hitvesed,
sem a felnőtt gyermeked.
Nem kell dolgod sietősen,
nem kell barát, s nő sem.
Nem kell csinos nadrág, zakó,
nem kell tarka, jó a fakó.
Nem üvöltesz, de nem is hallgatsz.
Futás helyett, inkább ballagsz.
Tanulnod is oka fogyott,
amit tudtál, az is kopott
Tériszonyom magas párkány.
Magam jege, ege…
Téli álom, déli báb.
Lékem, jövőm, múltam,
újonnan, s elavultan.
És a sárkány?
Összefoglalnám ám,
de még minek?
Optimizmus! Helló!
Lelkem fiatal, mint a pej ló.
Éppen csak tűnődöm a sorson,
s a jövőt majd megoldom.
Ezért kásás könnyem ki sem eresztem.
Nem ásom sírom, nem tűzöm keresztem.
Felszegett fejjel, némi bölcsességgel.
Száguldok, behúzott kézifékkel.
23 hozzászólás
Szia prince! 🙂
Már majdnem kiakadtam, amikor a végén megláttam a dátumot. 🙂 7-8 év alatt elég sokat javultál. 🙂
Nagyon komoly a vers, mondanivalója letaglózott. Szerencse, hogy az utolsó két strófa pozitívba hajlik, mert komolyan elkezdtem aggódni érted. 🙂
A verstani szabályokra nem tudtam kellőképpen figyelni, mert elvittél…
Az összegzés elgondolkodtató, mert mindannyiunk fölött halad az idő.
Hogy ezt így rendszerezted, az nálam példás, mert önkritikát és önfegyelmet igényelt.
Egész jól hoztad a központozást. Fogadjunk, hogy azon javítottál! 🙂
Utólag azt mondom, hogy örömmel olvastam e verset, mert látható, hogy a dinnyefőőődek által lelkileg mennyit javultál. 🙂
Nagyon eltalált ez a vers, most csak ennyire jutok szóhoz. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin! :))
Nem akarlak, de nem is tudlak becsapni. :)) Valóban utólag javítottam a központozást. 🙂
Fura nekem is, hogy miket nem írtam jó pár évvel ezelőtt, de az akkori gondolataimat elég jól kifejezik. Egy időre önkéntes száműzetésbe vonultam a tanyán. Rengeteget írtam, amiket bátran felvállalok, mert minden akkori írásom tartalmával ma is tudok azonosulni.
Igen, a dinnyefőőőd hatása erősen megmutatkozott. DE AZ OPTIMIZMUSOMAT SEMMI SEM TUDTA MEGTÖRNI! :))
Köszönöm, hogy ismét itt, nálam és nekem…, mert tudod te nagyon jól, hogy milyen fontos nekem a véleményed. Szóval, köszönöm a figyelmed és, hogy véleményed leírtad nekem. :))
Szeretettel
Zoli
:DDD Tudtam! :DDD
Hogy miket nem tudok meg a dinnyefőőődről! 🙂
Optimizmusod tökéletesen látható, ezért is álltam tanácstalanul versednél a dátum elolvasása előtt.
Ne köszönd a figyelmem, mert még elbízom magam! :DDD
Én köszönöm, hogy újabb szeletet osztottál meg itt az életedről. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Na, csak hogy megosszak veled egy titkos információt, elárulom, hogy egy ideje dolgozom a Dinnyefőőődi krónikák című prózai íráshalmomon. Mert azok az esti, épületes beszélgetések nyomot hagytak bennem. Nem minden része lesz vidám, de valamilyen tanulsággal szolgálni fog az biztos. Egyébiránt azokat a röhögéseket neked és Gabe-nak szívből köszönöm.
És persze, hogy megköszönöm, de nem csak neked, mert tudni azt, hogy amiről ír az ember, ami foglalkoztatja és amivel megdolgozik azt nem teszi hiába, hogy más figyelmére méltó, az valami csodálatos dolog. Különösen napjainkban, amikor annyi más problémája van az embereknek.
Nagy-nagy szeretettel :))
Zoli
Én köszönöm a sok vigyort, amit kihoztatok belőlem, jókor jött! 🙂
Ha a dinnyefőőőd írásra késztetett, az számomra öröm. Már akartam javasolni, hogy írj vicceseket, mert a humorod és humorérzéked páratlan. 🙂
Tudom, hogy a mai világban nem könnyű, de online azért elég rendesen félretettük a napi gondokat. 🙂
Van egy kedvenc idézetem ezzel kapcsolatban, ezt megosztom veled:
"Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni.
Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni." (Móricz Zsigmond)
Hát csak humorozz, dinnyefőőődezz! 🙂 Beállok majd szedegetni. 🙂
Köszönni semmit nem kell, mert természetes, hogy felemeljük egymást. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szeva Tesó! 🙂
Azt hiszem, illik rám a cipőd! 🙂
Barátsággal: dodesz
Szia dodesz!
Ugye?
Vigyorogtam ezerrel amikor olvastam a hsz.-d.
Egy nagy pacsi neked sorstárs! :))
Zoli
Kedves Zoli!
Szabály ide, vagy oda nem érdekes, a tartalom a lényeg. Jól eltaláltad. Helyettem is elmondtad,hogyan múlik felettünk az idő. Remek lett!
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica!
Hidd el, hogy én sajnálom a legjobban, hogy ez így megy. Kiszínezheti az ember a valóságot, de akkor is csak az ami.
Nagyon szépen köszönöm, hogy ismét megtiszteltél a figyelmeddel, s örülök a véleményednek. 🙂
Szeretettel
Zoli
Így van ez, Zoli, már nem teszem fel a szemüvegem a borotválkozáshoz a látvány miatt… Ha 2007 óta sikerült a folyamaton esetleg fordítanod (megállítani bizonyosan, azt láttam), akkor kérlek, feltétlenül jelezz, és avass be a titokba.
A vers megjegyzésében megfogalmazottal egyetértek, de nem verstanos vers ez, olyan jó ízzel, öniróniával meséltél itt, hogy nem is akartam volna verstanozni ezen a verseden, jó volt annyi, hogy megosztottad velem, mi foglalkoztat (persze akkor jelen időben, ez az írások nagy átka , ott ragadnak a valamikorban).
Örömmel olvastalak!
aLéb
Hát, … kedves Béla!
Rossz hírem van, nincs csodaszerem. Talán egy lehet a titok. Az pedig a bölcsességgel együtt járó tudomásulvétel. :)) Na, nem azt mondom, hogy bölcs lettem, inkább csak bölcsültem. A lényeg viszont megmarad, akkor is ha túl tudunk lépni rajta, de sajnos akkor is, ha nem.
Nagyon örülök, hogy a verstani milyenségét így említed, mert azért is tettem azt a megjegyzést oda, hogy jelezzem tisztában vagyok ebbéli fogyatékosságával.
A szemüveged viszont használd, mert ugyan azt nem tudom, hogy mi javít a folyamaton, de azt biztosra veszem, hogyha összevagdalod magad, az csak ront a dolgokon. :))))
Köszönöm neked, hogy ismét figyeltél rám, az írásomra. 🙂
Üdv
Zoli
Kedves Zoli!
Nagyon sok bölcsesség van ebben a versben. Nem számít, hogy nem felel meg semmilyen szabálynak, mert attól még vers. Ötletes, ironikus, szinte fittyet hány az idő múlásának. Vagy mégsem?:)
Szeretettel: Klári
Kedves Zoli!
Lám, milyen jó előszedni a korábbi verseket s elolvasni. Ezt is kár lett volna csak úgy a fiókod mélyén hagyni. Most már hányan, de hányan osztozunk versed mélységéiben. -Nagyon élveztem olvasás közben az egyszerű és nagyszerű fogalmazást. Gondolom, hogy leültél, s folyamatosan csak írtad és írtad a gondolataidat. Én szeretem, ha versben is úgy írunk, mint prózában. Tehát ahová kell a pont vagy vessző, oda kitesszük.
Nekem is vannak régi verseim, amit még ki se raktam.
Örömmel és szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Nagyon jól láttad. Valóban ez a versem úgy íródott, ahogyan leírtad. Amúgy lendületből született.
Az akkori érzéseimet közvetíti. Sajnos az idő előrehaladtával ez a versbéli folyamat még véletlenül sem fordult az ellenkezőjére. :)))
Nagyon megtisztelő a felém fordított figyelmed, a rendszeres látogatásod amelyet hálásan köszönök neked. 🙂
Nagy szeretettel
Zoli
Kedves Klára!
Haha! Jó a kérdés feltevés a hsz,-d végén. :)) Igazából igen is, meg nem is. De szerintem ezzel mindenki így van.
Örülök a véleményednek és köszönöm is nagyon szépen. 🙂
Szeretettel
Zoli
Szia Keresztapus !
Ezt rendesen "odatetted" !
Nagyon tetszik a versed, a megszokottól eltér, mégis érzek benne egy kis humort, egy kis
könnyedséget és természetesen mély mondanivalót is.
Szerintem a forma s nagyon jó !
Szeretettel : Keresztlyányod 🙂 Zsu
Lyánkám Zsu! :))
Igaz, igaz. Mindazt szerettem volna belegyömöszölni amit írtál. És, ha úgy van, mert megtaláltad benne, annak nagyon, de nagyon örülök. Annak meg végkép, hogy tetszett neked.
Nagyon köszönöm állandó figyelmedet, és kedves kommentjeidet.
Szeretettel 🙂
Zoli
Kedves Zoli!
A szabálytalansága ellenére nagyon szerethető verset alkottál. Tetszik, mert nem egy közhelygyűjtemény, nem is valami modoros kesergés, hanem tele van egyedi megoldással, az adott hangulatot a legjobban szemléltető kifejezésekkel, mint a "felderengés sötét korszak-korosztályom pállott borszag"-talán ez a rész tetszik a legjobban. Jó, amikor valaki ennyire őszinte tud lenni a művében, és a stílusával főleg nem másoknak akar tetszeni. Kritikaként annyit hoznék fel, hogy a "Nincs már eskü semmire" kezdetű 12 soros strófa ebben a formában szerintem nem annyira illik a műbe, és talán egy kicsit hosszúra nyújtottad az egészet. Ezzel némileg veszít a varázsából. Viszont a kreatív megoldások, és a hangulat miatt így is értékes, majdnem kiváló vers.
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
Nagyon örülök, hogy ellátogattál hozzám, és a véleményednek is.
Meglehet ám, hogy igazad van az észrevételeddel. Nekem, aki nem tudja kívülállóként ezt látni, nehéz eldöntenem. Biztos voltál már úgy valamelyik írásoddal, hogy régebben írtad, megszoktad, hogy ilyen, pontosabban nehezen képzelted el másképpen. Na, én ezzel most pontosan így jártam. Azt hiszem én magam alkalmatlan lennék átalakítani szegénykémet.
Minden esetre jól esett amit írtál, és a véleményednek külön örülök. 🙂
Üdvözöllek
Zoli
Kedves prince!
Még jó, hogy nem felel meg!
🙂
De, mégis: mert szerintem a legalapvetőbb verstani szabály az, hogy szívből, könnyedén, szóljon, és ez így szól.
Gratulálok!
Üdvözletem!
Kedves Zoli!
Nagyon egyedi ez a vers. tetszett. Az optimizmusod hangulatosra vidámra íratta veled.
Gratuláok: Ági
Pár versszak után elkezdett vinni a vers, mintha felraktak volna egy futószalagra… Mély gondolatok! Tetszett! Gratulálok hozzá!
Üdv:István
Kedves prince!
Nagyon tetszett a versed. Igaz, néhol szabálytalan? de muszáj mindig szabályosnak lenni?!
"Optimizmus! Helló!
Lelkem fiatal, mint a pej ló." ez a lényeg 🙂 üdv hundido