Robbanok!
Keserű kedvvel.
Fekete szárnyakon,
rebbenő szemek.
Tilos a kijárás,
józanság kell
most okos az érv, mondják.
Csőcsúszdába bocsátott
véletlenszerű reakciók,
szerteszét prüszkölt
koronás halál.
Hull a gyenge,
mint a hó. Mondják.
Bátrak mersze,
a kór házainak falain belül
harcol az idegennel
esélyük a talán.
Robbanok,
mert tehetetlen vagyok!
2 hozzászólás
Kedves Edit!
Különösen az utolsó három sor mindent elmond!
MIK AZ ESÉLYEK?
ÉS A TEHETETLENSÉG
Gratulálok.nagyon jó összefoglaltad a lényeget!
Szép napot:sailor
Köszönöm!