Trübes Wetter
Es ist ein stiller Regentag,
So weich, so ernst, und doch so klar,
Wo durch den Dämmer brechen mag
Die Sonne weiss und sonderbar.
Ein wunderliches Zwielicht spielt
Beschaulich über Berg und Tal;
Natur, halb warm und halb verkühlt,
Sie lächelt noch und weint zumal.
Die Hoffnung, das Verlorensein
Sind gleicher Stärke in mir wach;
Die Lebenslust, die Todespein,
Sie ziehn auf meinem Herzen Schach.
Ich aber, mein bewusstes Ich,
Beschau' das Spiel in stiller Ruh',
Und meine Seele rüstet sich
Zum Kampfe mit dem Schicksal zu.
_________________________________
Esős, borult idő
Egy csöndbe hullt, esős nap ez,
Szelíd, borult, habár vidám,
Fehér a Nap, és furcsa lesz,
Hol át tud törni alkonyán.
Homály dereng hegy-völgy felett,
Varázsos, játszi őszidő;
A természet meg sír, nevet,
Mert félig langyos, hűvös ő.
A múlni vágyás, a remény
Bennem egyformán él, matat;
S a halálkín, a létigény
Szívemen sakkot játszanak.
De én, s az Én, a tudatos,
Míg partit nézünk csendesen,
Felkészül lelkem, az okos:
Sorsommal lesz a küzdelem…
* * * * *
3 hozzászólás
Talán az utolsó sor jobban hangzana így:
"Sorsommal vár rá küzdelem…"
Kedves Dávid, te valóban egy nagy"rimszerész" vagy. Egy jó rímelő sorért, még egy "okos" lelket is kitalálsz…üdv Tóni…
Kedves Tóni!
Igazad van… A Napkorongon már az átfazonírozott utolsó strófa szerepel…
Itt is BÚÉK-2019! neked és a családnak!
Dávid, a rímszerész… :))