2024. szeptember 15., vasárnap
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    emlékezés

    Gyász

    AdriennSzerző: 5 hozzászólás1409 megtekintés

    Gyász

    /Hiányodba élve halok./

    Idegen szemek
    idegen kezek
    arcodnak helyén
    ez az őrület
    ez az Őrület

    fehér színekben
    fekete falak
    nevető arc mögött
    könnyező hadak

    csalni-vágy
    hazudni-vágy
    ez a láz
    ez a tánc
    ez az Őrület.

    Vad tánc a gyász,
    hiányodban ég ez a láz.

    -Kiutam kivezet?-
    Nem vezet sehová,
    reményem a Nincs.

    Ég ez a láz,
    hallom hangodat.
    Arcod nélkül
    megfulladok,
    tovább élek
    benne halok.

    -Kiutam kivezet?-
    Hiányod a torkomba mar
    élve fulladom.
    …
    Mégis új nap,
    mégis élet.

    -Gyűlölni NEM;
    én szeretni hagytalak itt.-

    Gyászom az élőt
    szeretni hív,
    új a hajnal.
    Remélni hív,
    tenni hív,
    emléked támaszom.

    –

    /Szeretek nézd,
    élek még nézd;
    hiányod a torkomba mar
    élve fulladom./

    Megosztás

    5 hozzászólás

    2. Adrienn

      Kedves József,

      köszönöm, hogy olvastál. Sajnos, nem szakításon estem át. Eltávozott közülünk édesapám, aki 20 éven át szeretett engem. Igazad van, szakítás után mindig megvan a remény egy új kapcsolatra. És talán akkor is, ha egy szerettünket elvesztettük, lehet még utána szeretetben, az életnek örülni tudva folytatni tovább.
      Csak idő kell hozzá, szeretet, türelem, és lezárt gyász. Talán megbékélek majd vele, idővel.

      Köszönöm még egyszer itt jártadat.

    3. Hanga

      Az utolsó négy sor nagyon szíven ütött. Én egy pár sort kihagynék belőle, ha lecsitul a dolog, mert egy kicsit olyan "túl" a hangulata. De persze az igazi gyász hozta ezt ki belőled, ezért nem is akadékoskodom. A vége viszont tényleg nagyon mély gondolat.
      Üdv!
      Hanga

    Hozzászólás