Mit Brünetten hat's eine Ende!
Ich gerate dieses Jahr
Wieder in die blauen Augen,
Wieder in das blonde Haar.
Die Blondine, die ich liebe,
Ist so fromm, so sanft, so mild!
In der Hand den Lilienstengel,
Wäre sie ein Heil'genbild.
Schlanke, schwärmerische Glieder,
Wenig Fleisch, sehr viel Gemüt;
Und für Liebe, Hoffnung, Glaube
Ihre ganze Seele glüht.
Sie behauptet, sie verstünde
Gar kein Deutsch – ich glaub es nicht.
Niemals hättest du gelesen
Klopstocks himmlisches Gedicht?
Heinrich Heine
Csere
Barnákkal most véget vetek
mert már oda jutottam,
ismét a szép kék szemekért
szőkék után futottam.
A szőke, kit én szeretek,
oly bájos, 's gyönyörű szép!
Liliomággal kezében
ő lenne a legszebb szentkép.
Karcsú ábrándos végtagok,
kevés hús és sok kedély;
hite a szerelmes remény
's lelke égő szenvedély.
Németet nem értem – mondja
de nem hiszem a mesét.
Soha sem olvastad volna
Klopstock mennyei versét.
Fordította Muci Antal
4 hozzászólás
Kedves Tóni!
Fordításod "hűfordítás", nekem legjobban az 1. strófád tetszett. Ugyanakkor a 8-7-8-7
szótagú strófákból a 2. str. 4. sorában kicsúsztál kicsit. A hím- és nőrímek váltakozását nem említem, az Attila jogos vesszőparipája szokott lenni. Kicsit furcsállom az "ábrándos" végtagokat, meg a "hús" kifejezést, utóbbi eléggé naturálisan hangzik. Viszont, a hitet nem felejtetted ki a szerelem és remény mellól, ahogy én… Végül: tudsz valami közelebbit Klopstockról, és az ominózus "mennyei" verséről? Ha, igen, örülnék, ha erről írnál pár szót. Ja, és a Wechsel szónak is sok jelentése van, hárman háromféleképpen fordítottuk, de a vers tartalmát olvasva mindhárom címadás érthető. A "dieses Jahr" pedig igazán nem fontos, fontos a barna/szőke csere, váltás vagy változás. Lehet, Attila ezt már korábban megcsinálta, én tőled kaptam kedved hozzá, amit ezúttal is köszönök. Ritmikailag ez a fordításod már igazán közelíti a hibátlant. Gratulálok!
Dávid
Kedves Dávid!
Friedrich Gottlieb Klopstock 1724 ben született Quedlinburgban és 1803-ban halt meg Hamburgban. Német költő volt A Érzékenység irodalmi korszakának első és egyben legjelentősebb képviselője. Fő műve, a Messiás, egy négy énekből álló rapszodikus hangvételű költemény Jézus mártírhaláláról szól és teljesen elfordul az akkor érvényes verselési szabályoktól, ehelyett magával ragadó, megkapó ritmussal varázsol el.
Ma feltettem egyik régebben átfordított versét, melynek a fordításával, akkor sem voltam megelégedve, a Feltámadás címmel.
E vers fordítása szenved a „hűfordításban”, ahol a német költők a „gyermeket még a nevükön” hívták.
Köszönöm, hogy írtál és
üdv Tóni
Folytatás:
Ami pedig a címet illeti, Wechsel szót a németben nagyon sok viszonylatban lehet használni, de a szó valódi jelentőségét, nem maga a szó, hanem a mondat értelma adja meg. Én itt a "csere! szót találtam helyesnek, de ugyanakkor írhattam volna kicserélés,átalakulás, változtatás. A "változás" szó inkább Wandel, Wandlung, Wandelung, Änderung…stb. felel meg.
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Köszönöm a Klopstockról küldött tájékoztatásod!
A"változás" dolgában is igazad van, ezért én a "Zsánerváltás" címet, vagyis a "váltás" szót használtam a fordításomban. Mivel a vers inkább szerelmesnek tűnt, és nem istenesnek, ezért azt gondoltam, hogy a "mennyei" kifejezés inkább a "karcsú végtagok" élvezetére utalhat. Aki Jézus mártírhaláláról ír rapszódiát, persze attól szokatlan is lehet az ilyen érzéki téma.
Köszönöm, hogy reagáltál és tájékoztattál! Szóval, ez a Klopstock-vers nem annyira "húsos"…
Üdv: Dávid