nem garasoznék!
Szórnám a pénzem,
mindig tudnám miért…
jót cselekednék!
Szegény éhezőket
fölkeresném,
ellátnám étellel-itallal,
fázó testükre
ruhát terítenék,
sötét szobájukban
világosságot gyújtanék,
fűtetlen lakásba
melegséget vinnék.
Bánatos szívüket
megvigasztalnám,
szomorúságukban
vigaszt nyújtanék,
könnyeiket zsebkendőmmel
letörölném.
Ha minden család
asztalán étel lenne,
ha nem korgó gyomorral
feküdnének le,
másnap talán
mosolygó arccal
ébrednének,
ajándékokkal
kedveskednék nekik,
arcukra szívesen
mosolyt fakasztanék.
*
Ha vezető lehetnék…
Első dolgom lenne
munkát teremteni
minden ép-kezű
férfinak és nőnek,
fiatalnak aggnak,
hogy magukat-családjukat
abból tartsák el.
Felszántatnám az ország
parlagfűvel benőtt határát,
helyette inkább megint
cukorrépát- és mást termelnék,
hogy ne kellene cukrot-,
se mást idegenből
drágán beszerezni.
Az elkótyavetyélt
tsz-eket nagycégeket
átszervezve,
elnyűtt nevüket lecserélve
újra indítanám,
hogy vidéken élők
ott munkálkodjanak,
ne szoruljanak csupán
egy kis kert terméséből élni,
s egy-két kecsketej mellett
szegénykoszton vegetálni.
Nem engedném át
az ország földalatti
kincsét idegenkézre,
mert a sok munka nélkül
tengődő ember örömmel
bányászná ki.
Nem bíznám politikusokra
országunk gazdaságát,
okos tudósok-szakértők
értik, hogy lehetne azt
újra éleszteni.
A sok elhagyott gyár
és korábbi munkahely
üresen tátongó épületét
sem kellene veszni hagyni,
hanem kihasználni!
Ha valaki minden
elhagyott értékbe
életet lehelne,
jobb élet várna az
itt élő emberekre.
Nem unatkoznának
ép-egészséges férfiak
és ifjak, mert
munkával tölthetnék
napjaikat.
Nem hagynám
Elmenekülni innen
a haza itt tanult népét,
itthon kellene mindenkinek
a kenyerét megkeresnie!
Éberen vigyáznám
népem egészségét,
hogy legyen mindenkinek
feladatához életereje.
Nem hagynám, hogy
fiataljaink iskoláikat
befejezve csak
ténferegjenek
s unalmukban szippózzák
a mérget,
sokan bűnözés
útjára térjenek…
Nem hagynám, hogy
gyermekek és mások
éhezzenek,
meleg ruha híján
dideregjenek.
Ellátnám az ifjakat
minden kellékkel,
(hogy) az iskolába
nincstelenek is
felzárkózzanak.
Minden rászorulónak
ajándékkal kedveskednék,
bánatos arcukra
mosolyt fakasztanék…
talán úgy…
nyugodtabban élnénk.
*
18 hozzászólás
Kedves Kata!
Remek gondolatok forognak a fejedben, talán sokunkéban. Én csak azt szeretném, ha a vezetőinket gyötörnék hasonló gondolatok, hogy ne legyen sem nappaluk, sem nyugodt éjszakájuk, amíg meg nem oldják minden ember problémáját, tudják egyenlően elosztani, azt, ami úgyis a miénk, és ne csak saját vagyonukat gyarapítsák, s főleg ne a szegények igyák meg a levét politikusaink dilettantizmusának.
Ragyogó a versed Kata, empatikus, emberre utaló gondolatok. Gratulálok, szívből!
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Kiegészítetted a gondolataimat. Bizony, aki ilyen feladatot vállal, elsősorban nem a sját jólétén (ami már megvan!), hanem a rászorulókén kellene munkálkodnia.
Köszönöm hozzáértő szavaidat. Jó lenne valahogy kimenetni az országot a szakadékból.
Szeretettel: Kata
Lelked átérzi a nehéz sorsokkal küszködő emberek problémáit, szót is emelsz értük, sajnos a gesztus nem elég.
Így kellene a vezetőinknek, de ők….? Tiborc panasza jutott eszembe…sajnos itt tartunk.
Gratulálok szeretettel: oroszlán
Kedves Oroszlán!
Tudom, igazad van. Sajnos, nem elég az együttérzés. Tenni kellene, de mit tehet az átlagember? Azokat kellene felébreszteni, rábírni feladatuk komolyságára, akiknek megvan a lehetősége arra, hogy tegyenek valmit. S ma már ott tartunk, hogy sürgősen kellene komoly lépéseket tenni.
Köszönöm értő szavaidat.
Szeretettel: Kata
Drága Kata!
Nagybecsű, empatikus gondolatokat írtál versedben… Ilyen jó lélek, és együttérző vagy Te!
Tetszik a forma is…Gratulálok szeretettel: Lyza
Drága Lyza!
Köszönöm kedves szavaidat, örülök, hogy találkoztunk ismét, már nagyon hiányoltalak.
Mindig szeretettel várlak:
Kata
Szerintem túl sokat vállalnál.Nehogy úgy járj:" minnél több embert ismerek annál jobban szeretem a kutyákat"Grt.Z
Nos, igazd van. Nem kell félni, úgysem lesz rá lehetőségem, s gondolatban miért ne…?
Egyébként a kutya-hasonlatodon hangosan nevettem, úgy tetszett. Őket, meg a macskákat is feltételek nélkül szeretem. Ráadásként még őket is szeretném megmenteni (csak kihagytam őket a vers írásakor), nekik jobb sorsot kiharcolni…
Köszönöm a látogatást: Kata
Kedves Kata!
A gondolataid elgondolkodásra késztetnek…
Szeretettel gratulálok, Judit
Kedves Judit!
Köszönöm, hogy nálam jártál. Igen, a témán el lehetne még gondolkodni!
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Még régebben elolvastam, és mivel alapvetően nem tetszett (ez én hibám, most se tetszene) a mondanivalója, most nem teszem meg még egyszer. El is mondom, hogy miért nem tetszik, azért, mert nem tudod biztosra amit itt leírsz. Emberekkel sok mindent tesz egy kis hatalom, hát még olyanokkal, mint te vagy én, akiknek sosem volt tényleges hatalmuk… Mindazonáltal szép dolog amit leírsz, alapvetően szeretem az ilyen naív, emberben hinni bíró dolgokat, de most kiábrándult korszakomat élem, a saját ideológiámat is eléggé megkérdőjelezem, hogy ténylegesen hiszem-e még ezt… Ezzel a verssel is így vagyok, minden esetre azért egy kis fénypontot még jelent. 🙂
Üdvözlettel, Balázs
Kedves Balázs!
Nem baj, ha nem tetszik mindenkinek a versem. Azonban engem a jóakarat vezérelt most is, mikor ezeket a sorokat leírtam, és akkor is, amikor még fontos helyen állásban voltam, és nagyon- de nagyon vigyáztam arra, hogy tetteimmel a hozzám beosztottaknak, és azoknak az embereknek, akikre hatással lehetett a tevékenységem, soha senkinek ne ártsak, csakis és mindig, csak jót-hasznosat tegyek, s ami tőlem telt, az szolgáljon azok javára, akiket érintett.
Ezt tükrözi a versem is, mindig, mindenhol a segíteni-akarás vezérelt. Sajnos, nem vagyok gazdag, úgy, hogy nem sokat adakozhatok.
Köszönöm az észrevételeidet.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Kívánom, hogy így legyen!
Szeretettel: Zagyvapart.
Köszönöm, kedves Feri, hogy itt jártál és elolvastad.
Szeretettel: Kata
Drága Kata! Hiszen Te nagyon gazdag vagy. A sok-sok szeretet, jóság ami benned lakozik és verseddel osztogatod ez tesz gazdaggá. Ettől több nem is kell. Értem én mit szeretnél, de fogadd el, hogy Te másként adakozol. Így lenne jó és szép ahogyan megírtad aprólékosan, de azt mi már nem fogjuk megérni. Az utókorra hagyod verseddel, hogy mily módon harcoltál érte. Puszillak Éva.
Hogy Te milyen kedves vagy, – még hogy az óhajok és sóhajok is a gazdagságot jelentik…
Valóban, azokból nálam van éppen elég.
Köszönöm, hogy meglátogattál.
Szeretettel ölellek: Kata
Kedves Kata!
Elolvastam az írásod, és a hozzászólásokat. Való igaz, hogy a hatalom nagyon sok jó szándékú embert ki tud fordítani önmagából. Szerintem épp ezért fontos, hogy az ember alapvetően csak olyan célnak adja oda magát, amely jó ügyet szolgál. Ha a fentről jövő nyomás el akarja torzítani a bensőjét, akkor jobb, ha időben odébbáll! Nekem tetszett a versed, és gratulálok hozzá!
Kedves Álmoska!
Nagyon igazad van, s megérzésed találkozik az én gondolataimmal. Örülök, hogy nálam jártál s elolvastad a verseim.
Szeretettel: Kata