emberi
ma végre beszélt
kár…senki sem értette
egy hete halott
start
fénylő sötétbe
a pokol már hívogat
kezdődő élet
pszicho
fejében arcok
tépett roncs teste körül
fehér megvetés
2008. június 26.
hajnalodó
leszálló tejköd
takarja be az alvó
gyilkos utakat
jó éjt kívánva
elbújik a tavaszi
sírkoszorúkon
2008. május 1.
halovány
szédülve borul
földre tűnő szivárvány
elnyúló teste
2008. május 1.
hiba
cellát épített
kár…a felszínen meghalt
kizárta magát
2008. július 24.
majdnem
pohárban piros
szerintem vér- aljára
ragadt vacak por
2008. július 25.
5 hozzászólás
Szia!
Haikuk, kemény formába öntve. Nem az én világom, e téma, viszont jól összehoztad.
Gratulálok!
Szeretettel:Selanne
Kedves Nola!
Ezek aztán igazi vérbeli haikuk! Nagyon jók! Hatott, ahogy hatnia kell!
Barátsággal Panka!
Jó dzsiszeik.
Szeretettel
mesako
Kedves Nola!
Remek haikukat alkottál, érzékkel bírsz hozzá!
Szeretettel: Kata
Főként az emberi, a hajnalodó és a hiba tetszik.
Amennyire értem a haikut, a "kár" jó kiredzsinek tűnik 🙂