2024. december 2., hétfő
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    műfordítás

    HERTHA KRÄFTNER: Abends /Este

    Tauber FerencBy 6 hozzászólásUpdated:166 megtekintés
    HERTHA KRÄFTNER: Abends

    Er schlug nach ihr. Da wurde ihr Gesicht
    sehr schmal und farblos wie erstarrter Brei.
    Er hätte gern ihr Hirn gesehn. – Das Licht
    blieb grell. Ein Hund lief draußen laut vorbei.

    Sie dachte nicht an Schuld und Schmerz und nicht
    an die Verzeihung. Sie dachte keine Klage.
    Sie fühlte nur den Schlag vom nächsten Tage
    voraus. Und sie begriff auch diesen nicht.

    1950/51

    aus: Hertha Kräftner: Kühle Sterne. Gedichte, Prosa, Briefe, Wieser Verlag, Klagenfurt 1997

    		 HERTHA KRÄFTNER: Este

    Ütött a férfikéz. A nő arca
    vékony és fakó lett, mint dermedt pép.
    Az agyát akarta látni. – Marva
    sütött a fény. Kutya szaladt kint épp.

    Fájdalomra, bűnre nem gondolt, sem
    megbocsátásra. Se panasz se nyögés.
    Csak érezte azt a holnapi ütést
    előre. És nem fogta fel azt sem.

    1950/51

    forrás: Hertha Kräftner: Kühle Sterne. Gedichte, Prosa, Briefe, Wieser Verlag, Klagenfurt 1997

    (fordította: Tauber Ferenc)
    Hertha Kräftner (1928-1951) csak 23 évet élt. Mattersburgban nőtt fel, és ott is végzett, a BRG Mattersburg-ban. Az apja egy a Vörös Hadsereghez tartozó katonával való dulakodásban szerzett sebesülésbe halt bele. Ezután Bécsbe járt egyetemre. 1948-ban jelent meg első verse nyomtatásban.
    Számos szerelmi kapcsolat, depresszió és öngyilkossági gondolat uralta életét, míg aztán 1951 novemberében Veronal-túladagolással lett öngyilkos. Csak kb. 100 verset írt, egy regény-tervezetet és néhány rövid prózai szöveget.
    Néhányan Ingeborg Bachmann mellett benne látják az 1945 utáni osztrák irodalom legnagyobb költői tehetségét.
    Share.

    6 hozzászólás

    2. Tauber Ferenc on

      Köszönöm, Rita!

      Nem egyszerű ez a fiatal nő. Az erőszak jéghideg ábrázolása, és a bűn (kié?), a megbocsátás lehetetlensége, a tehetetlenség, a sorsszerűség, az elidegenedés, kiszolgáltatottság ábrázolása tényleg nem “szép”, de igaz.

      Szeretettel
      Feri

    5. Horák Andrea Kankalin on

      Kedves Feri,
      a fordítást szakmai szempontok alapján nem értékelhetem, csak az eredményről és annak alapján levont következtetésekről szólhatok.
      Rendkívül mély vers, visszatükrözi a szenvedő pszichikumot: “csak érezte azt a holnapi ütést előre”, ebben minden benne van. Sajnos pontosan tudom, milyen ez a kiszolgáltatottság, félelem, rettegés, amolyan “minden mindegy” állapot, mely végzetes is lehet, ha nem képes valaki ilyen helyzetből felállni. Vannak róla nagyon régről emlékeim, csak én szerencsésebb vagyok.
      Kár hogy ilyen rövid élet jutott a költőnek, bizonyára számos kiváló alkotása született volna még.
      Kifejezetten örülök, amikor rövid biográfiát mellékelsz a fordításaid alatt. Engem közelebb visznek az eredeti mű megírásának indíttatásához, jobban bele tudok merülni a versekbe, és értékes ismereteket is szerezhetek.
      Köszömöm, hogy olvashattam. 🙂

      Szeretettel: Kankalin

    6. Tauber Ferenc on

      Köszönöm, Kankalin.

      Borchert, Trakl és még jó néhány igen fiatalon elhunyt szerző esetében is mindig az a gondolat jelenik meg bennem: Jézusom, mi mindent írhatott volna még! De ennyi adatott meg nekik. Mi meg örülhetünk, hogy legalább ennyire találkoztunk velük.

      Szeretettel
      Feri

    Leave A Reply