Leválik rólam szó midőn elérlek,
itt se véd a pólya végletig csak úgy…
vén idő vet évet követni Téged,
s erre járva olykor szívem ellazul.
De visszarántva dobban újra értem,
súgja még, a munka vár, az ostromom,
bököd megint az ujj: elő a vértem,
most homályban ér a titkod – ápolom.
Sötét pecsétje sújt vagy irka színes,
az inga jár, de változó ütemre;
vallj az égbe, taktusod közé szeress,
mint vonalra vedlik át szünet jele.
Az értelembe látni vívok harcot,
Te lent is fent is várt magad szakajtod.
20 hozzászólás
Andrea Kedves! "Homályos"… s mégis oly' világos! Nagyon szép mély értelmű érzések, gondolatok! Jó volt olvasni… köszönöm.
Szeretettel: Rudy
Kedves Rudy!
Ahogy a Szentírás mondja, most még tükör által, homályosan látunk. Asszem ez Pál apostoltól van. Elgondolkodtató és valós egyszerre. Valaki – talán Ciceró – mondott valami ilyesmit: minél többet tudok, annál inkább rájövök, hogy nem tudok semmit. Sok mindennel így vagyunk. Ezért elmélkedésem.
Köszönöm kedves látogatásod!
A.
"vén idő vet évet követni Téged,", a jó pap is holtáig tanul…
Szép elmélkedés.
Szeretettel
Emese
Igen, kedves Emese! Ránk fér a tanulás. Köszönöm soraidat.
A.
Szia!
Tegezlek elnézed nekem? Ez már nem humoros versike? A fenébe elnéztem.
Bűn ez vagy vétek? Áruld már el nekem az utolsó sor jelentését, mert nem értem.
Kérhetem? Vagy takarodjak a verseidtől?
Ági
Kedves Ági!
Elmélkedés kategória, nem humor. Isten-ember kapcsolat. Tegezhetsz. Utolsó sor jelentése: Isten akkor is ugyanaz, ha felejthethő a napod, és akkor is, ha nem. De ha elolvastad volna az előző hozzászólásokat, akkor értenéd. 🙂
A.
Kedves Andrea!
Nem olvastam el az előző hozzászólásokat.Csak a verset. Nézd el ezt annak aki egy éve ír.
Köszönöm a válaszodat. Kedves vagy:)
Ági
Kedves Ági!
Akkor most már tudod. 🙂
Én persze, hogy elnézem, én is voltam új itt.
Üdv
A.
Kedves Andrea!
Jó, hogy föltetted a versed újból, így én is hozzáférek. Nem sokan művelték 2011-ben még itt a szonettet.
Nekem nagyon tetszik minden sora. Élvezet volt olvasni. Írjál még további szép szonetteket, nekem is ez a kedvenc versem.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm a biztatást. Én is szeretem a szonetteket. Nehéz műfaj, de szép. Ez talán az lenne, ha úgy lenne tagolva, meg lehet, más miatt sem az. Látod, ezt nem tudom. Én így írtam, így csak egy sima vers.
Üdv,
A.
Nos, dodesz igazán hozzáértő, ezért javaslom, hogy tedd, tetesd át a versek/szonettek közé, mert ott a helye!
Kata
Szia Kata és dogesz!
Igazán köszönöm az infót, hálás vagyok érte. Majd átírom és átteszem. (Van olyan fakk, hogy szonettek? Rég jártam itt.)
Üdv,
A.
Igen, van!
Kedves dodesz!
És az nem baj, hogy 11 szótagosak? Meg meglehet azt csinálni, hogy egyszerűen "átemelem". szóval mi a technikai menet? Ha túl bonyi, inkább így hagyom.
A.
Kedves Andrea!
Módosítással tudod javítani. Ott kell kiválasztani az elmélkedés helyett a szonettet. De akkor eltűnik addig, amíg egy admin vissza nem teszi.
Tulajdonképpen a végig 11 szótag a petrarcai szonett követelménye. Formailag a shakespeare-i tudomásom szerint elbírja a végig 11-es, de a végig 10-es szótagszámot is. De leginkább a 10-11-es a jellemző, lehetőleg jambikus lüktetéssel. Az sem baj, ha nem tisztán jambikus. De próbáljuk meg a 60-40%-os arányt a jambus javára.
"Sonettare necesse est!" 🙂
Szeretettel: dodesz
Kedves dodesz!
Most olvastam hsz-od. Nagyon szépen köszönöm az információt.
Üdv,
A.
Kedves Andrea!
Régi, de jó shakespeare-i szonett. Tartalmilag kitűnő, formailag is rendben lenne, ha 11-10 szótagos sorok váltakoznának. A rímképlet kifogástalan, a coda is a helyén, rendeltetésszerűen összefoglalja a mondanivalót! Szóval, tetszik!
"Sonettare necesse est!":)
Szeretettel: dodesz
Talán még annyit tennék hozzá, hogy az eredeti shakespeare-i szonett, bár így is szokták alkalmazni, de nem tagolódik qartinákra. Csak 12 sor+a coda!
"Sonettare necesse est!" 🙂
Szeretettel: dodesz
Szia A.! 🙂
Már betettem a megfelelő kategóriába. 🙂
Írj sok ilyen szépet!
Dodesz szavaival élve: "Sonettare necesse est!" 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin! 🙂
Köszi! Csak akkor írok, ha megvan hozzá az erőforrás. Úgy az igazi! 😉
Üdv,
A.