Dete i leptir
Dete:
Leptiriću, šareniću,
hodi k meni amo!
Evo imam lepu ružu,
pomiriši samo.
Leptir:
Ja bih došo, al se bojim
kakve igle klete;
stisnućeš me, probošćeš me,
p' onda, zbogom svete!
Dete:
Neću, lepko, neću, lepko,
života mi moga.
Samo hoću da izbrojim
kol'ko imaš noga.
Leptir:
E, pa to ti mogu kazat
i izdalje malko:
Leptir ima šest nožica,
– a sad zbogom, ranko!
___________________________
A gyermek és a lepke
Gyermek:
Kicsi lepke, tarka lepke,
röppenj ide hozzám;
szagold csak meg az én pompás,
illatozó rózsám!
Lepke:
Röppennék én, de a hegyes,
csúnya tövist félem;
megszorítasz, meg is szúrsz tán,
s akkor nekem végem!
Gyermek:
Nem bántalak, kicsi lepke,
életemet rája;
megszámolni lábacskáid,
ez szívemnek vágya.
Lepke:
Megmondhatom messziről is,
igazán nem titok:
a lepkének hat lába van,
– és már itt sem vagyok!
_____________________________
5 hozzászólás
Kedves mandolinos!
Meg vagyok lőve, mert fogalmam sincs, milyen nyelvből fordítottad a verset (talán horvát?), de nekem nagyon-nagyon tetszik.:)
Gratulálok szeretettel: Klári
Kedves Klára!
Jól sejted, horvátból fordítottam, orosztudásom alapján 80%-ban értettem, a többihez segítségül hívtam a netes szótárt és fordítóprogramot, valamint igénybe vettem egy délszláv származású kedves hölgy nyersfordítását. A gyermek (fiú?) kicsi lehet még, gondolom 10 évesnél fiatalabb, de akár óvodás, és ő aligha mond olyat, hogy "életemet rája", de azt a magyarázatot, hogy ez a sor azt jelenti "élet a tét", mármint arra, hogy nem esik bántódása a kis lepkének, nem tudtam másképp megfogalmazni…
Örülök, hogy tetszett, köszönöm a méltatást, gratulációt! 🙂
Szeretettel: Dávid
Kedves mandolinos!
Csak arra szeretném a figyelmedet felhívni, hogy J.J.Zmaj egy Sremska Kamenicán született szerb gyermekorvos volt, és habár a vers latinicával van írva, a vers nem horvát vers. A Jugoszláv idők alatt kevés helyen írtak csiricával. A délszláv jelzés, az egy Nis környéki születésű
emberre vonatkozik, minket vajdaságiakat észak szerbeknek neveznek. És ha te is ott nőtél volna fel közöttük mint én, akkor megértenéd, hogy a mondás, az magyarul annyit jelent mint Isten a tanúm, ami azt akarja kifejezni, hogy igazat mond, Ez a mondás ott, már kis gyermekeknél is teljesen normális, és ezért is írtam én ezt úgy, az én előzőlegi fordításomban.
Üdv Tóni
Kedves Tóni!
Köszönöm helyreigazításod, ezek szerint egy szerb verset fordítottam magyarra! Akkor ez nem horvátból, hanem szerbből fordított első versem! Így is épp úgy örülök neki! Az Isten a tanum mondás szerintem a versben nem szerepel, a "zbogom" pedig az oroszoknál is jól ismert kifejezés. Mikor elindulok az autóval, én is azt szoktam mindig/máig mondani, hogy "Nu, sz bogom…", vagyis az Isten kísérjen az úton. A "kljanusz sz bogom" pedig az "esküszöm az Istenre", ami u/az, mint az Isten a tanum. Én ugyan kisgyerekektől ilyen kifejezést sose hallottam, ezért az Isten nevét nem is fogalmaztam bele a versbe. Itt a lényeg nem az Isten hozzádon volt a vers végén, hanem azon, hogy a kis lepke igyekezett minél előbb távozni a gyerek által tartott szúrós rózsa, és a lepke-fogdosást szerető gyerek közeléből. Ezt fejezi ki a – nem szószerinti – "már itt sem vagyok!"
Köszönöm jogos észrevételed. Üdv: Dávid
Az első verzióban még úgy írtam:
Megmondhatom azt egy kicsit
messzebbről is néked:
a lepkének hat lába van,
és most Isten véled!
de ez nem érzékeltette a lepke sietségét, hogy minél előbb távozzon a gyermek közeléből…