de ő akkor sem akart keresztbe tenni a világnak,
amikor fagyos leheletét fújta a mindenségre,
és megdermedt szívvel ezt súgta: e perctől nyugodjál le.
Szót is fogadott neki a szeleburdi vérmérséklet;
jelzőjével, azzal, hogy halott teljesen elégedett,
mert miért is foglalkozzon az idejétmúlt idővel,
hiszen önmagától is feltámadhat. A fény lesz a jel!
6 hozzászólás
Tetszettek gondolataid!
A ´fény születése´!
Grat:sailor
Igen, kedves sailor, és ez tulajdonképpen mindannyiunk születése.
Üdvözletem!
A fény lesz a jel a feltámadásra? jelen esetben a tél feltámadására? Melynek ugyancsak szeleburdi lehet a vérmérséklete (és elégedett a jelzőjével, h "halott"). Érdekes elmélkedés, nem idegen az én felfogásomtól. Olyan különben az egész, mintha csak mondanád a villamosmegállóban. Jó így! Üdv. én
Tetszik a villamosmegállós párhuzam!
🙂
Jelen esetben a mindenség feltámadásáról van szó!
Szép napot!
És minden jel egyben fény is…! (csak nem mindenki látja)
szeretettel-panka
Köszönöm, kedves panka!
Azonban a fény mindenkiben világít!
🙂
Kellemes hétvégét!