Hiszem, ez egy gonosz idő,
az út vége, ott van elő;
és nyomban vélem: Ne szólj szám,
ha elég, majd jobb lesz talán.
De ha egyszer oda megyek,
hol dalol a madársereg,
esküszöm, mintha hallanám,
„Nyugodj meg! Itt nem oly rossz már.”
Baslerdütschböl fordította Mucsi Antal
Trost
Bald denki, 's isch e bösi Zit,
und weger's End isch nümme wit;
bald denki wider: loß es goh,
wenn's gnueg isch, wird's scho anderst cho.
Doch wenni näumen ane gang
und 's tönt mer Lied und Vogelsang,
so meini fast, i hör e Stimm:
»Bis zfriede! 's isch jo nit so schlimm.«
Johann Peter Hebel 1760 – 1826
3 hozzászólás
Baslerdütschről még nem hallottam, csak Schwitzerdütschről…
Érdeklődéssel várom fordításaid magyarról baslerdütschre…
Kedves Mandolinos, itt Svájcban minden Kantonnak megvan a saját tájszólása, de még magában a Kantonokban is többfajta tájszólás létezik. A Switzedücsöt, megtanulni nem tudod, abba bele kell születned, vagy óvodás korodtól ott élni. Maguk a svájciak is itt svájcban, akárhol élnek is, életük végéig beszélik a születési kanton tájszólását. A svájciak, nem úgy mint a magyarok, nem nézik le a tájszólásukat, hanem sőt még büszkék is rá, Egy svájci megért mindem svájci tájszólást, de beszélni, csak a sajátját beszéli. Én személyesen keverem a Zürichi és az Aargaui tájszólást, (30 év Zürichben- 20 én Aargauban. üdv Tóni…
Kedves Tóni, nagyon köszönöm szíves tájékoztatásod! Szerintem a budapestiek nem beszélnek szép magyar nyelven, rengeteg "e"-betűs szót használnak, vagyis olyan, mintha mindig mekegnének, mint a kecskék. Én verseimben és fordításaimban is arra törekszem, hogy minél több különböző magánhangzót építsek be a műbe. Mikor 1975-ben jártam először Erdélyben, megtapasztaltam, hogy ott magyar testvéreink mennyivel szebben és választékosabban, színesebben beszélik anyanyelvünket. Persze, náluk a nyelv megőrzése kétszeresen is fontos, mert a megmaradás feltétele.
Baráti üdvözletem küldöm, és meghitt emlékezést kívánok eltávozott szeretteidre…
Dávid