Ki vágyat ismeri
tudja, hogy mi fáj!
Egyedül szenvedni
hol öröm sincs már.
Az égboltra nézek
minden irányban.
Ki ismer 's szeret, az
tőlem távol van.
Már úgy csal és éget
a bél és a máj.
Ki vágyat ismeri
tudja, hogy mi fáj!
Fordította Mucsi Antal
Nur wer die Sehnsucht kennt
Nur wer die Sehnsucht kennt,
Weiß, was ich leide!
Allein und abgetrennt
Von aller Freude,
Seh ich ans Firmament
Nach jener Seite.
Ach! der mich liebt und kennt,
Ist in der Weite.
Es schwindelt mir, es brennt.
Mein Eingeweide.
Nur wer die Sehnsucht kennt,
Weiß, was ich leide!
Johann Wolfgang von Goethe
9 hozzászólás
Kedves Tóni!
Goethe versét és a fordításodat olvasva látható,
hogy nem ijedsz meg a nehéz feladatoktól.
Gyönyörű jambikus ritmus, bravúros – csak a) ás b) –
tiszta rímekkel, próbálja meg valaki fordításban
hűen visszaadni…
Magam is megkíséreltem, de csak ennyire tellett.
Nagyot csalódnék, ha ez csak számomra jelentene
kihívást…
Goethe alighanem hasfájós állapotában írhatta ezt
a versét.
Ki tudja, mi a vágy…
Ki tudja, mi a vágy,
Mi fáj, megérti!
Elváltan maga áll,
S öröm nem éri,
Az ég fent, s lent a táj,
Nem látom végit.
Ki szeret: távol áll,
S bajom nem érzi.
Szédülök, s nagyon fáj
A gyomrom s bél is,
Ki tudja, mi a vágy,
Mi fáj, megérti!
SZBA
Megértésed kérve napvilágos üdvözlettel Attila
A kihívást vettem, a forma nagyjából stimmel, és talán a tartalom is…
Szíves kritikátokat kérem!
J. W. von Goethe:
Ki vágyat ismerő…
Ki vágyat ismerő,
az érti kínom!
Derű nincs, szenvedő
magányom írom.
Az ég nehéz tető,
aligha bírom.
Ki kedves, távol ő,
hiába hívom.
Bensőm, mely égető,
lesz csalfa sírom.
Ki vágyat ismerő,
az érti kínom!
Valaki a Bábelen ezt a verset már fordította?
Goethét szerintem biztosan! A profik nem hagyhatták ki!
Kedves Attila!
Azt hiszem, Göethe e versénél a legnagyobb kihívás, a megadott kevész szótagokkal kifejezni azt amit ő megadott, Ez is már egy régebben lefordított vers, de most amikor végre feltettem, most sem vagyok vele tökéletessen megelégedve. Tudod, hogy nálam a szöveg hűsége a fordításaim legmagasabb célja, de itt nagyon nehéz volt visszaadni az eredeti vers értelmét. Örülök, hogy olvasásra méltattad, a tiédben észre lehet venni a gyakorlot poétikai kifejezéseket, ami nálam hiányzik.
Köszönöm, és üdv Tóni
Kedves Mandilinos!
Nem tudom, tehozzád ellenkezőleg, én sohasem kezdek el egy olyan verset fordítani, amelynek a fordítását már olvastam. Lehet, ez egy hiba a fordításaim tökéletességéhez, de engem az kevésbé érdekel mint az én jellegzetes, ahol csak lehet, az eredeti szöveg használata, nem az átírása. A te fordításaidban és észrevehető a sok évi versíró tapasztalat, hő betartása azoknak, ami néha sajnos a vers eredi tartalmát nem olyan pontossan adja vissza. Ezt nem mint hibát írom most, hanem csak azért, mert ez nem az én fordítási utam. Ezért is a te verseid mindig szebbek, de mint ahogy egy közmondás is mondja, azt próbálom betartani: "Suszter, maradj a kaptafánál!"
Köszönöm, hogy elolvastad, és üdv Tóni
Kedves Tóni!
Igazad van, a 2. strrófa nem követi a tartalmat tételesen, csak hangulatában. Az 1. és 3. már inkább. Nekem ez formai kihívás volt, és annak megfeleltem.
Köszönöm, hogy olvastál, ötletet adtál, válaszoltál. Olyan egyszerű volt a szöveg, a forma, hogy puskázás nélkül m,eg tudtam csinálni. De magamtól eszembe sem jutott volna. Attila földobta a kihívást, én vettem….
Üdv: Dávid
Még annyit, kedves Tóni,
mivel apukám cipészmester volt, ezért tudom, hogy a suszter csak a kaptafáig jut el, de egy cipész az eljut a kész cipőig is. Óriási különbség van kaptafa és cipő között! A suszterből nem biztos, hogy cipész lesz, de ez a kívánatos sorrend: suszterinas, susztersegéd, cipészmester…
Jó hétvégét neked!
Üdv: Dávid
Kedves Dávid!
Ha a kaptafát magadra vetted, akkor tévedtél. A közmondást magamra használtam. Te már "cipészmester" vagy, én még csak a "suszter inas". Talán idővel a "susztersegédig" elviszem, (remélem), de a "cipészmesterig" biztosan nem.
Üdv Tóni
Kedves Tóni!
Jaj, nem vagyok én mester, a sok önjelölt költő között legfeljebb csak rímszerész, szóforgató.
Itthon könnyű magyar verset írni, sok évtizedes német közegben, elvágva az anyanyelvtől napi 24 órában – nehéz, szinte lehetetlen. Pláne egy nem irodalmár embernek! Ezért is nagyra becsülöm igyekezetedet, hogy magyar versek németre fordítását is bevállalod!
Áldott Karácsonyt és boldog Újévet Neked és Családodnak!
Üdv: Dávid