Az anyák napja tegnap elmúlt
sok anya magára lett hagyva,
családja majd meglátogatja
minden harmadik vasárnap a hónapban.
Kíváncsi voltam a helyzetre
tegnap én is elmentem oda,
nincs ott még senki ismerősöm
itt, ebben a hauseni öregotthonba.
Megálltam a bejárat előtt
olvastam táblán a neveket,
tudtam benn ismerősöm nem lesz
és csak elnéztem a sok könnyes szemeket.
Itt az örömkönnyek hulltak, mert
ő örült a gyermekeinek,
ott már csak keserűek voltak
már régen meghalt a szeretetteinek.
Öröm és bánat az arcokon
oly közel van itt egymás mellett,
de talán nincs nagyobb fájdalom
mint érezni azt, hogy már régen elfeledtek.
Lehet, hogy volt aki azt gondolta
én is már egy bennlakó vagyok,
's a gondolatra, hogy ez vár rám is
a szívem még most is, fájdalmasan sajog.
9 hozzászólás
Kedves Tóni!
A versed nagyon szép, de a témája, az igen szomorú.
Én mindíg azt gondoltam, hogy az idősek otthonába csupa olyan idős ember él, aki magányos, akinek nincs hozzátartozója. Mert elképzelni sem tudom, hogy, akinek van gyereke az hogy lehet egyedül, hogy lehet magányos. Az én apám már a nyolcvan hetedik évét tapossa, de nem engedem, hogy magányosnak érezze magát, vagy otthonba kerüljön.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa!
Itt pedig nagyon ritka az, ha valaki az örg szüleivel együtt lakik. Majdnem minden községnek van egy öregotthonja, vagy lakásokkal, vagy csak szobákkal, vagy csak egy ágy többes szöbában, és az örgek ott várják még meghalnak. Most egy pár éve elkezdüdütt az öregek "exportálása" lengyelekher, csehekhez, szlovákokhoz, bulgárokhoz, románokhoz, sőt a magyarokhoz is, mivel ott elég havonta az örhnyugdíj, nem kell a községnek pótolniaSajnos ez nem mese, hanem mindennapi valóság.
Köszönöm, hogy olvastál és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
…de…hányan nem ismerik fel ´ott´a gyermekeiket…az ALZHEIMER miatt,
ez talán az egyik legtragikusabb ´találkozás´!
Erre utalasz a negyedik versszak negyedik sorában?
Üdv:sailor
Kedves Sailor!
Igazad van az is hozzájön, de én nem arra gondoltam, hanem azokra az ídősekre, akiket a családja elfelejt, és csak valami ünnepnapokon látogaták meg őket.
Köszönöm, hogy olvatá, és köszönöm a jókivánságodat is.
üdv Tóni
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!
Üdv:sailor
Kedves Tóni!
Igazi érzések. és az élet útja igen,, ez, bár nem mindnekinek van ez igy megirva
szeretettel ölellek
Anikó
Kedves Aniko!
Igaz, sokáig tartott, sokat "szenvedtem" idáig, de megérte. Ismér bizonyosságok kaptam arról, ha valamit akarsz sohasem szabad feladni.
Köszönöm, gy olvastál és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Ez a hauseni öregotthon az élet kicsinyített változata. Az anya-gyerek kapcsolata az élet alapja, és az is bizonyos, hogy ennek hiányossága az élet minden területére kihatással van, és sosem lehet teljes. Ez lehet a gyerek, és a szülő hibája is, a bűnöket, a sértéseket nehéz megbocsátani, de az tragikus, ha idős korban sem rendeződnek a nézeteltérésben, és egy szülő magányosan, fájdalomban hal meg. Ezzel szemben a viszontlátás és a gondoskodás öröme az élet egyik legcsodásabb pillanata.
Nagyon-nagyon szépen fogalmaztad meg ezt a témát, minden dicséretet megérdemel.
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
Már nagyon régen nem "hallottalak" de az örömöm az idüvel nőt, és most annál nagyobb. Sajnos ez a helyzet itt nyugaton a szomorú valóság, és egy otthon élőnek majdnem hihetettlen. Nekem sem volt az, mig a saját szememmel meg nem győződtem. Azonban ami még szomorübb, ahonnan nyugat a munkaerőt importálja, az öregeket oda exportálja. Nagyon sokat exportáltak már a kelet orszégokba, a filipinekhez is.
Köszönöm, hogy olvastál és
üdv Tóni